A konferenciát Tüttő Kata, az MSZP EP-listavezetője, főpolgármester-helyettes vezette. Az MSZP alelnökének kérdéseire a két diplomáciai szakértő mellett Harangozó Tamás, az MSZP-frakcióvezető-helyettese, szakpolitikus válaszolt. A konferencián számos MSZP-s politikus is részt vett, felszólalt többek között Harangozó Gábor, Korózs Lajos és Baja Ferenc is. A rendezvényt a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) – együttműködve az MSZP Szociális Demokrácia Platformjával, valamint a Jóléti Magyarország Tagozattal – szervezte meg.
Bevezetőjében Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke elmondta: mind a bel- mind a külpolitikában forrongó pillanatokat élünk át, Magyarország, Orbán Viktor minden ígérete ellenére még mindig nem ratifikálta a svéd csatlakozást. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint míg Törökországnak voltak konkrét követelései a svéd csatlakozás kapcsán, addig a magyar kormány arra jutott, hogy a „svédek nem tisztelik eléggé a magyarokat”, ennek jelének pedig egy korábban leforgatott híradást jelöltek meg, amely szerint Magyarország nem demokratikus állam.
„Véleményem szerint Svédország sosem volt tiszteletlen a magyarokkal” – mondta Kunhalmi Ágnes. Hozzátette, hogy mondvacsinált kifogásokat hallottunk a kormánytól, amelyeket könnyen meg lehetett cáfolni. Az MSZP társelnöke azt nevezte a konferencia céljának, hogy kiderítsék, milyen racionális indokok húzódnak meg a magyar időhúzás mögött. „Úgy vélem, hogy Orbán köthetett Putyinnal egy megállapodást, amit a magyar miniszterelnök úgy értékelhet, hogy az a magyar érdek” - fogalmazott a szocialista országgyűlési képviselő. Kunhalmi Ágnes szerint Orbán Oroszországgal kapcsolatos politikája több pilléren nyugszik, hosszútávon a gázfüggőség, az ismert vagy rejtett üzleti kapcsolatok sokat nyomnak a latba, de említette, hogy a kormány külpolitikai irányvonala az, hogy a kelet és nyugat között közvetítő szerepet kíván betölteni. A szocialisták társelnöke szerint ezek egyben adnák Orbán Viktor regionális középhatalmának státuszát.
„Az időhúzás melletti érvként használja, hogy Magyarország szuverén állam, és a saját útját járja. Még egy szempontot szeretnék felsorakoztatni: jelentősebb ellenszolgáltatást várhat Orbán Putyintól” – mondta Kunhalmi Ágnes, aki szerint Orbán ugyan sohasem beszélt területi kérdésekről, de Kárpátalján magyarok is élnek, akik szeretnének Magyarországhoz tartozni. „Szerintem Orbán az 1945 utáni világrend felbomlását vízionálja, ami megnyithatja a területi revízió lehetőségét. Úgy véli, hogy még bármi történhet” – mondta a szocialista országgyűlési képviselő. Hozzáfűzte, hogy ez a politikája a miniszerelnöknek újabb háborúkat jelentene, immáron nemzetközi szinten, nem elszigetelten.
Kunhalmi Ágnes a konferencián Magyarország nevében elnézést kért a svéd néptől. „A kormány nem egyenlő az egész néppel. Nem az ország, hanem a kormány a felelős az időhúzásért” – hangsúlyozta a szocialisták társelnöke. Hozzátette, hogy az MSZP minden egyes parlamenti ülésen, amikor a parlament napirendet fogadott el, követelte a svéd NATO-tagság napirendre vételét. A szocialista politikus hozzátette, hogy Orbán Viktor nem tehet mást, február végén-március elején zöld utat fog engedni a svéd NATO-tagságnak is.
Balázs Péter, volt külügyminiszter a konferencián értetlenségének adott hangot, hogy mennyire szembe megy Orbán Viktor külpolitikája az ország érdekeivel. A volt EU-s biztos szerint a Kárpát-medence középső mélyedése védhetetlen, Magyarországnak szüksége van szövetségesekre. Orbán Viktorról elmondta, hogy az EU-s ukrán csúcs előtt meghirdette a feltételeit, de az uniós vezetők olyan kényszerhelyzetbe hozták, amiért igent kellett mondania az ukránok támogatására, a miniszterelnök feltételeiből végül egy sem teljesült. Orbán Balázs, a miniszterelnök stratégiai igazgatójának könyvét is kritizálta, mondván, hogy Magyarország nem attól lesz kulcsállam, hogy szembe megy fel az autópályán mindenkivel. Balázs Péter szerint mostanra a külpolitikai tanácskozásokon az is felmerül, hogy meg kellene vizsgálni Orbán Viktor pszichológiai indítékait is, túl van a racionalitáson, ami történik.
Jeszenszky Géza a tanácskozáson elmondta: kötelességének érzi diplomataként, hogy szóba álljon mindenkivel, ezért jött el az MSZP konferenciájára. Szerinte a svéd NATO-csatlakozás hátráltatása a rendszerváltás tagadása, hiszen a rendszerváltozásnak két fő célja volt: a ránk erőltetett keleti orientáció felváltása a nyugati orientációra, illetve az európai uniós és NATO-tagság, ami egyrészt a jólét, másrészt a biztonság garanciája Magyarország számára. Jeszenszky Géza szerint az unióval elég régóta és helytelenül vitázik Magyarország, de eddig a NATO-hoz nem nyúltak. A mostani esettel kapcsolatban elmondta: Magyarország ezzel elárulta, hogy nem csak hogy nem jó szövetséges, de megbízhatatlan szövetséges is. „Ha valóban az történne, amivel fenyegetőzik Trump, hogy Oroszország megtámadja az egyik NATO-tagországot, az azt mutatja, minden országnak félnivalója van” – mondta az egykori külügyminiszter és washingtoni nagykövet. Hozzátette: „Magyarországot nem kell megtámadni, mert Magyarország de facto Oroszország szövetségese.”
Harangozó Tamás, az MSZP szakpolitikusa, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság alelnöke hangsúlyozta: „A mi számunka hazánk EU- és NATO-tagsága elsődleges, amiben az ország biztonságát látjuk”. Hozzátette, hogy 5-10 évvel ezelőtt mindezt felesleges lett volna kimondani, de most nagyon is fontosnak érzi. Elmondta, hogy mindenfajta NATO-összejövetelen csak akkor állnak vele szóba magyarként, ha kiderül, hogy az ellenzékből jött, a kormány emberei láttán ugyanis mindenki elfordítja a fejét. Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint lehet úgy külpolitikát folytatni, hogy a miniszterelnök megküzd a nemzeti érdekért és több pénzt hoz haza az országnak egy-egy tárgyalás után, de ő nem látok semmi ilyet. Például említette, hogy az orosz gázszerződés miatt 321 milliárd forinttal vett drágábban orosz gázt a kormány, mint a piacról vehette volna. „Ha úgy tetszik, 321 milliárd forinttal finanszíroztuk az orosz hadsereget. Ezt önök kifizetik a számlájukkal” – mondta Harangozó Tamás a konferencián. Az MSZP-s politikus szerint a kormány a nemzeti-katonai stratégiája ellenében cselekszik, amikor szembemegy a NATO-val, hiszen abban is le van írva, hogy a NATO kollektív védelme az ország biztonságának garanciája.
