A 2018-as magyar események nem a hatalom megdöntésére, a hatalmi rend megbontására vagy a 2018-as országgyűlési választási eredmények megkérdőjelezésére irányultak - szögezte le az ATV pénteki Egyenes beszéd című műsorában az MSZP társelnöke egy oktatásról szóló beszélgetésben.
„2018-ban az emberek érdekei mellett tüntettünk demokratikus keretek között” – mutatott rá.
Orbán kijelentése azt mutatja, hogy a miniszterelnök autoriter hatalmat épít, és „mindenre elszánt, hogy ezt megőrizze”.
„Azt kell, hogy mondjam, hogy mi, demokraták is el vagyunk szánva mindenre” – jelentette ki Kunhalmi.
Azt mondta, a választási küzdelem „nagyon kiélezett verseny lesz”, „mindenre, a legrosszabbra kell felkészülni, és igen, benne van, hogy adott esetben, ha az ellenzék nyerni tud, a Fidesz meg fogja kérdőjelezni a választások tisztaságát”. Kiemelte: Orbán a capitoliumi eseményektől még mindig nem határolódott el.
Kérdésre elmondta: nagyon pozitív visszajelzéseket kap a kormányváltásért dolgozó pártok közös alapelveinek lefektetése után: az utcán az autósok dudálva és autóikból kikiabálva gratulálnak neki és a többi demokratikus pártelnöknek a megállapodáshoz, „és üzenik, hogy most indul igazából a harc”.
Karácsonyra az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP és a Momentum megállapodott: közös listán, közös programmal, közös jelöltekkel és közös miniszterelnök-jelölttel indulnak a 2022-es választáson. E hétre lefektették közös programjuk alapelveit, és ezzel a megállapodássorozattal, „a cölöpök meghatározásával valóban azt érzik az emberek, (…) hogy fenn vannak a versenypályán, érdemben tudnak harcolni, valós eszközökkel”.
„Nagyon ritkán él át a politikus ilyen jó élményeket” – tette hozzá.
Az oktatásról azt mondta: „fejetlenségre és szakmaiatlanságra vall”, hogy az oktatási államtitkár decemberben még meg akarta nyitni a középiskolákat január 11-től, majd szerdára véleményt változtatott, aztán a miniszterelnök bejelentette: marad a digitális oktatás.
Kunhalmi azt kifogásolta, hogy a kormány bizonytalan helyzetbe hozza a szülőket és a tanárokat, akik már megkezdték az iskolai oktatásra a felkészülést.
„Minek kellett egyáltalán bejelenteni azt, hogy ki fogják nyitni a középiskolákat?” – kérdezte, hozzátéve: a járványgörbe változik, van, hogy csökkennek a megbetegedések, aztán hirtelen megugrik a számuk.
„Mi mindig következetesen azt mondtuk, (…) hogy nem szabad hozzányúlni (a szabályozáshoz), mert nem ment még el a vírus, nincs elég vakcina. (…) El kell kerülni a 3. hullámot” – mondta.
Felhívta a figyelmet: az érettségizőkre külön figyelnie kellene a kormánynak, és biztosítani számukra a külön eszközöket, lehetőséget, anyagi feltételeket, hogy ha kell, ne csak online tudjanak felkészülni.
Szólt arról a 20-25%-nyi gyerekről és fiatalról is, aki megfelelő eszközök híján kiesik a digitális oktatásból. Számukra a kormánynak biztosítania kellene a gépeket és a támogatást – mondta.
A digitális oktatás több tényezőből áll össze, „valamit a kormány mindig elfelejt (…) megcsinálni ezekből” – jegyezte meg. A Fidesz többször korrigált a járványkezelésben, de „képes lenne arra is, hogy egy kicsit többet korrigáljon” – folytatta.
A pedagógusok 100%-os táppénzének a hiányát például nem akarja korrigálni, pedig a tanárok így nem mernek táppénzre menni, letagadják a betegséget, nem is teszteltetnek, inkább lázcsillapítóval dolgoznak.
