„Átvágtak bennünket, átvágták a fél országot, trükköznek. Minden lehetőségük megvan arra, hogy a rendeleteket meghosszabbítsák, fenntartsák. Akár ma vagy holnap, bármikor hajlandóak vagyunk bemenni, minden veszélyhelyzet ellenére, a Parlamentbe, és megszavazni a rendelkezéseket” – mondta.
A kormány egyedül dönthet veszélyhelyzet hirdetéséről - ezt március 11-én meg is tette -, és egyedül dönthet arról is, annak mikor van vége. A veszélyhelyzet hatálya 15 nap. Ha ez lejár, azt egyszerű, feles többséggel, automatikusan meg tudja hosszabbítani az Országgyűlés. A kormány egyik trükkje, hogy „direkt” nem viszi időben a Palament elé ezeket a rendeleteket – mondta Kunhalmi.
„Behozhatta volna már 12-én, másnap. Behozhatta volna tegnap, hétfőn, tegnapelőtt. De ha ma behozná, akkor is az ellenzék egyöntetűen megszavazná, de még egyszer mondom, ehhez se kétharmad, se négyötöd nem kell” – emelte ki.
A „következő csavar”, hogy miután nem terjeszti időben a törvényhozás elé a kormány a veszélyhelyzeti rendelkezéseket, sürgősséget kér azzal, hogy „már kifutunk az időből, ezek a rendeletek azonnal le fognak járni”. Itt pedig olyan, kétharmados javaslatot ad be, ami „túlterjeszkedő törvényekkel van tele, amire semmi szükség most nem lenne”. Így már nem is a rendeletekről folyik a vita az ellenzék és a kormány között, hanem teljesen másról – mondta.
És épp a tömeges megbetegedések előtt hozzák az ellenzéket ilyen helyzetbe, hogy azt mondják, nem képes segítséget nyújtani.
„Nem igaz. (…) A védőfelszereléshez kell kétharmad vagy négyötöd? A megfelelő teszthez, a maszkokhoz, az iskolabezáráshoz vagy ahhoz, hogy adjanak egyszeri 500 000 forintot az egészségügyi dolgozóknak? Vagy hogy előre hozzák a nyugdíjkiegészítést, mert nemcsak a nyugdíjasoknak az egészségét, hanem a megélhetését is biztosítani kellene a válság idején?
Melyik intézkedéshez kell a kétharmad vagy a négyötöd?
Hát kit akarnak hülyének nézni? Az egész országot, sajnos” – felelt meg saját kérdéseire.
A kormány egyrészt fél, hogy nem ő dönthet a veszélyhelyzet végéről: „Az utolsó naptól fél a Fidesz, ezt ő akarja eldönteni”; másrészt „a politikai ellenfeleinek a legyőzése, (…) fontosabb a Fidesz számára, mint a magyar emberek életének a megmentése” - mondta az MSZP választmányi elnöke.
Azt mondta: az ellenzéki képviselők mindnyájan rájöttek, hogy „eleve megtervezett trükközésnek vagyunk a tanúi”.
„Egyszerűen nem hittük el, hogy ennyire galád és aljas tud lenni a kormány” – osztotta meg.
„Óriási csalódásnak” és „profi módon megtervezettnek” nevezte a kormány viselkedését, hiszen a hétpárti egyeztetéseken részt vevő ellenzék „már majdnem elhitte, hogy itt egy teljes társadalmi konszenzus” van.
Kiemelte: a Fidesz szavazói is azt kérik, hogy a veszélyhelyzeti intézkedéseket hozzák meg, hiszen nemcsak baloldali, hanem jobboldali fodrászok, pékek vagy kocsmárosok is vannak. De „sajnos” az ország többsége nem bízik ma a miniszterelnökben – mondta.
„Nem véletlen, hogy az ország fele, 52,6% (…) a legutóbbi országgyűlési választáson ellenük szavazott. Tehát amikor Orbán Viktor a többségre hivatkozott még tegnapelőtt is a Parlamentben, az nem igaz.”
Elmondta: az MSZP fontosnak tartja, hogy akik elvesztik a munkájukat, azoknak ne három, hanem kilenc hónapig járjon a munkanélküli segély, és minimum százezer forintál ne kaphassanak kevesebb juttatást.
Hozzátette: a Visegrádi Négyek közül több ország átvállalja a teljes bérét azoknak, akik a koronavírus miatt vesztik el az állásukat.
Kijelentette: az MSZP sem a segélyezésre akar átállni, de „egyszerűen lesz egy olyan kritikus nyolc-kilenc hónap, amikor muszáj az államnak megfogni az emberek kezét.”
Hozzátette: a gazdaságtörténelem azt mutatja, hogy mindig a szociáldemokrata, baloldali intézkedések voltak azok, amely alkalmazása a válság idején segítette, hogy a társadalom és a gazdaság a válság után korán talpra álljon.
