2012. július 17. 16:03

Kvótaértékesítés Fidesz-módra

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012. évi május-júniusi kvótaértékesítéséről, avagy hol a zöld gödör mélye a Fidesz-kormányban?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a múlt hét folyamán szemérmesen elárulta, hogy a Fidesz kormány több éves készülődés után Európai Uniós kvótákat értékesített. Közleménye szerint 2,5 millió EUA típusú egységet értékesített a minisztérium 6,73 eurós átlagáron. (A bevétel körülbelül 4,8 milliárd Ft.)

Mielőtt az ügyletről a véleményünket elmondanánk, érdemes áttekinteni azt az utat, amelyet a Fidesz kontár/szakpolitikusai e kérdésben befutottak.

Az előző magyar kormány 2008 őszén kezdte meg a kvótavagyon értékesítését. A Fidesz politikusok a kvótavagyon elherdálását és áron alul történő értékesítését vizionálták. Magabiztosságukban 2010 áprilisában megakadályozták, hogy 6 millió AAU egységet 7,8 eurós áron, japán vevőnek értékesítsen az akkori zöld tárca.

Ezzel szemben az értékesíthető AAU egységek 90%-át, az értékesíthető EUA típusú egységek 100%-át a Bajnai kormány átadta a Fidesz kormánynak. Az átadás időszakában az AAU egységek világpiaci ára 8 euró körül volt, az EUA egységek világpiaci ára pedig 15 euró volt. AAU egységből a Fidesz kormány képtelen volt egyetlen darabot is értékesíteni, az EUA egységekből a fent leírt mennyiséget sikerült eladniuk. Bátran mondhatjuk, a piaci ár mélypontján sikerült az eladást végrehajtaniuk. A kormány-váltáskori értékhez képest ezen a kis üzleten „mindössze” 20 millió euró az értékvesztés.

Abban az esetben, ha a Fukushimai atomkatasztrófa után - amikor például 2011. május 3-án 16,93 euró volt a kvóta egységára -, lép a magyar tárca a piacra, nemhogy veszteséggel, hanem nyereséggel zárta volna a kvótaegységek értékesítését. Félünk leírni, de kötelességünk, hogy 1 éve az eladott kvótacsomag piaci ára körülbelül 42 millió euró volt. Egy évvel később már csak 16,8 millió eurót ért a csomag.

A 20 millió eurós (körülbelül 5,8 milliárd Ft) értékvesztés alkalmas lett volna az előző kormányzat részéről létrehozott Zöld Beruházási Rendszer programjainak a finanszírozására, így például az összes magyar nyugdíjas lakás izzókorszerűsítésének a fedezésére. Kár, hogy ez már a Fidesz kormány alatt nem fog megvalósulni.
 
Félve írjuk, hogy az AAU egységek értékvesztése, mióta a Fidesz kormány a vagyon „kezelője”, 750-900 millió euróra, azaz 217,5-261 milliárd forintra tehető.

Látható, hogy a Fidesz kormány rossz gazdája a magyar állam értékesíthető kvótavagyonának. Annak ellenére, hogy 2011 decemberétől 2012. február végéig a klímakereskedelem területén dolgozó állami hivatalnokokat az előadótól a miniszterig lecserélték, szakmai javulás nem következett be, csak egy súlyos vagyonkezelési kudarc.

Annak érdekében, hogy mindenki értse, mire gondolunk vagyonkezelési kudarcként, lássuk a konkrét számokat és a fenti ügylet adatait tekintsük meg. A minisztérium tanácsadója a titokzatos CF Partners Londonban május 22-én kezdte a kereskedést. Ekkor az EUA ára az európai referencia klímatőzsde adatai szerint 6,88 euró volt. A záró napon, június 22-én 8,09 euró volt a tőzsdei ár. Látható, hogy a magyar kvótákkal pont egy gödörben kereskedett a londoni cég. Nem irigyeljük az Állami Számvevőszék ellenőreit, akik megkísérlik majd ellenőrizni, hogyan sikerült a piaci ár mélypontját kifognia a minisztériumnak. Az ellenőrzést színesíteni fogja, hogy a londoni cég saját közleménye és annak minisztériumi magyar nyelven történő újraközlése között új dátumok és ismeretlen kereskedési átlagárak is felbukkannak.
 
Kíváncsiak vagyunk arra is, milyen módon sikerült a január 1. óta hatályos Alaptörvény rendelkezéseit betartani a konkrét üzletben. Az Alaptörvény 38. cikk 3-as bekezdése leírja, hogy a nemzeti vagyont csak az értékarányosság követelményének figyelembevételével lehet értékesíteni. Szerintünk ebben az ügyben ez nem teljesült. A 4. bekezdés kimondja, hogy a nemzeti vagyon hasznosítására csak olyan céggel lehet szerződést kötni, amely szerint a tulajdonosi szerkezet, a felépítés és a hasznosítási tevékenység átlátható.

Vajon átlátható-e hogyan lehetett a legalacsonyabb árat elérni? Mert ha igen, akkor sikerült. Vajon a londoni cég kiválasztása során volt-e közbeszerzés? Ha igen, kik indultak még a pályázaton? Ma vajon a magyar kkv-k miért nem kaptak lehetőséget a kvótaértékesítésbe történő bekapcsolódásba? A regnáló kormány nagy hangon, mellét döngetve arról beszél, hogy a magyar vállalkozásokat fogja helyzetbe hozni. Ez ismét nem sikerült.

Az üggyel kapcsolatban végül a kormány és a közvélemény figyelmét is egy dologra kívánjuk felhívni: a hatályos költségvetési törvény leírja, hogy a bevétel 50%-át legalább energiatakarékossági programokra kell fordítani. Elvárjuk, hogy a bevételt pályázati úton a lakosság rászoruló csoportjai részére osszák ki. Elvárjuk, hogy a 2,4 milliárd Ft értékű pályázat már szeptember 1-vel megjelenjen és a társadalom által megismert, megszokott és megkedvelt Zöld Beruházási Rendszer programjaira, mint a társasházak hőszigetelésére vagy háztartási gép illetve izzócsere programokra fordítsa a minisztérium.

2012. július 13-án az Európa Bizottság illetékes szerve közzétette, hogy a 2013-tól kezdődő kibocsátási időszakban Lengyelország hány darab ingyenes kvótát kap az erőművei szennyezése ellentételezésére. Ezzel a döntéssel lezárult a 2004-ben csatlakozott EU-s tagállamok kérelmeinek elbírálása, kivéve a 2011 novemberében benyújtott magyar kérelmet. Ugyan bizonyosak vagyunk abban, hogy a magyar kérelmet is kedvezően fogják elbírálni, de a mérlegelés elhúzódása mutatja, hogy milyen alacsony szintű a bizalom a brüsszeli klímapolitikusok és a magyar döntéshozók között.

Budapest, 2012. július 17.

Szabó Imre,
országgyűlési képviselő,
az MSZP Fenntartható fejlődés kabinetvezetője