„Ez a 20 éves megyerendszer leépítésének utolsó dokumentuma.” Ezekkel a szavakkal jellemezte a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés február 16-i ülésén a költségvetési rendelet módosítását Winkfein Csaba, az MSZP frakcióvezetője. A politikus hangsúlyozta: ezzel egy-két helyiség kivételével ténylegesen lakat került a megyeházára, hisz a Fidesz bő egy esztendő alatt gyakorlatilag kiüresítette és megszüntette a megyerendszert. – Jellemző, hogy a fideszesek a 2010-es kampányukban nem merték hangoztatni, hogy Orbán Viktor első szavára átadják a megye összes vagyonát és valamennyi intézményét – mondta Winkfein, hozzátéve: miután ez kiderült, a szocialisták több alkalommal is kérték, hogy oszlassák fel a megyei közgyűlést és adják vissza a szavazás jogát a megyében élőknek. A Fidesz frakciója ezt azonban vagy leszavazta, vagy napirendre sem vette. – Ma már ott tartunk, hogy a Fidesz képviselői nem mernek a választók szemébe nézni és elmondani, hogy ígéretükkel homlokegyenest mást cselekszenek. Létrehoztak egy kaotikus helyzetet, amelyben nem tudni, hogy mi lesz az intézmények sorsa, ki marad, kit küldenek el, kik lesznek az intézmények vezetői. Az egész megyében teljes a bizonytalanság, s ezért a Fideszt terheli a felelősség.
Winkfein elbúcsúzott a 20 éves megyerendszertől és jelezte: az elfogadásra beterjesztett költségvetés nem más, mint Komárom-Esztergom megye teljes leépítésének szisztematikus terve. Mint mondta, szinte semmilyen feladat és semmilyen forrás nem marad, a megye a jövőben csak személyi kiadásokat tud finanszírozni. Ezért az MSZP frakció a költségvetés módosításánál határozott nemmel szavazott, mondván: a megye tönkretételéhez nem kívánnak asszisztálni.
Ezt követően az idei költségvetéssel kapcsolatban is hosszú vita kezdődött. Az egyik legélesebb nézeteltérés akkor bontakozott ki, amikor a képviselők tiszteletdíjának 30 százalékos csökkentését követően az MSZP frakció azt várta: a főállású fideszes alelnököt társadalmi megbízatású alelnök váltja, aki szintén 30 százalékkal csökkenti a fizetését. Ilyen javaslat azonban a Fidesz részéről nem érkezett. Az MSZP azt is hiába kérte, hogy a főállású fideszes elnök a fizetésének 30 százalékát ajánlja fel a megyében működő egyesületeknek, alapítványoknak, nemzetiségi önkormányzatoknak. Az érintettek a jelek szerint jobban szeretik a zsebüket annál, semhogy egy ilyen javaslatot megszavazzanak.
Pedig nem kis összegről van szó: a megyei önkormányzat idei költségvetésében az elnök és az alelnök fizetésére, valamint ezek járulékaira csaknem 22 millió forintot terveztek. Mindezen felül jár még a két vezetőnek autóhasználat, melynek benzinköltsége éves szinten 4,5 millió forintba kerül. Az autók szervizelése, műszaki karbantartása további 650 ezer forintot, a céges járművek után befizetendő adó szintén 650 ezer forint körüli összeget tesz ki. Ezek mellett még autópálya matrica is jár nekik 135 ezer forint értékben, casco 400 ezer forintért, s kötelező biztosítás is 115 ezer forintot húz ki valamennyiünk zsebéből.
Reprezentációs keretük 1 millió forint, az elnöki keret 5 millió forint. Külön keret van a sajtómegjelenésekre, 3,7 millió forint értékben, de még az újságok előfizetésére is megszavaztak évi 252 ezer forintot. Ha mindezt összeadjuk, az jön ki, hogy a két megyei vezetőre fordított összeg meghaladja az éves költségvetés 20 százalékát!
Egyébként valamennyi szégyenérzet azért még maradhatott a Fidesz képviselőiben, mivel mindezt nagyon igyekeztek eltitkolni. Mindezen dologi kiadásokat ugyanis részletes formában csak sokadszori kérésre bocsátották a szocialista képviselők rendelkezésre, pedig ezek az összegek a költségvetés szoros részét képezik.
Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy az MSZP frakciója nem támogatta a többségében személyi jellegű kiadásokat tartalmazó költségvetést. Székely Antal szocialista képviselő meg is jegyezte: ez a költségvetés olyan, mint egy nagyobb község éves büdzséje, ebből is látszik, hogy alig maradt feladata a megyei önkormányzatnak.
Egyvalamiben azonban mégis a Rekordok Könyvébe kívánkozik az idei büdzsé: az újkori magyar demokráciában ugyanis még egyszer sem fordult elő, hogy a megyei elnök és alelnök összes juttatása csaknem kora összeg legyen – 27 millió forint –, mint a fő feladatként meghatározott területrendezés és területfejlesztés. Ezt a tényt maga Popovics György elnök erősítette meg, miután Ujházy Emil szocialista képviselő rákérdezett. Ujházy ezt követően úgy reagált: ebből is látszik, mennyire komolytalan ez a költségvetés. – Alig jut pénz különböző feladatokra, ifjúsági és sportfeladatokra például csak 3 millió forintot szánnak, nagyjából ugyanannyit, mint amennyit sajtómegjelenésre kívánnak fordítani, holott a két kiadás közül az előbbi sokkal fontosabb. Ujházy Emil szerint, ha a szükségtelen, vagy kevésbé fontos kiadásokból visszavennének, a megmaradó pénzből több alkalmazottat is meg lehetett volna menteni a megyeházán, vagy a kormányhivatalban. Eközben a megyei elnök elmondta, hogy ő és alelnöke továbbra is főállásban kívánja ellátni feladatait. Az MSZP frakció ebben a gazdasági válságban, egy ilyen költségvetés mellett ezt nem tudja elfogadni.
A megyék gazdálkodásával, a főállású megyei vezetők fizetésének és különböző juttatásainak csökkentésével kapcsolatban egyébként Lukács Zoltán, az MSZP megyei elnöke, parlamenti képviselő interpellációt is benyújtott az országgyűlésben.
