"Nem látszik a tagállamközi Tanács komoly szándéka az ügyek közös intézésére, ennek legvilágosabb példája a schengeni döntéshozatal, amelyet a huszonhetek megpróbálnak kormányközi szinten tartani. Az uniós országok egy része másodlagos állampolgárokként kezel több millió romát, korlátozva a jogaikat. Több helyen akadályokba ütközik az LMBT párok szabad mozgása, okmányaik elismerése" - szögezte le Göncz Kinga.
"A horizontális antidiszkriminációs irányelv évek óta parkoló pályán van a Tanácsban, pedig komolyan hozzájárulhatna a szabadságon, biztonságon, a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséhez. A változatlanul fennálló nemzetállami megközelítés nem segíti a bizalom erősítését, egyben gyengíti a polgárok jogait, az uniós polgárság intézményét" - hangsúlyozta a szocialista képviselő.
Hozzátette: Az alapjogok, a jogállamiság, a demokrácia alapelveinek sérülése esetén hatékonyabb eszközökre, gyorsabb beavatkozási lehetőségekre lenne szükség uniós szinten, hogy az EU meg tudja őrizni hitelességét, védeni tudja az értékeit.
"A második félidőben sokkal komolyabb elköteleződést várunk a tagállamoktól. Az Európai Bizottságtól pedig azt, hogy erőteljes, egyértelmű választ adjon minden olyan kísérletre, amely veszélybe sodorja a közös európai értékek érvényesülését."
"A Stockholm Program célja az lenne, hogy a polgárok közelebb kerüljenek az Unióhoz, egyelőre azonban ezzel ellentétes tendenciát látunk" - fejezte be hozzászólását Göncz Kinga.
Háttér:
A Stockholm Program meghatározza az európai uniós polgárok jogait és szabadságait tiszteletben tartó biztonságos Európa megteremtésének prioritásait a 2010-2014 közötti időszakra. Célul tűzi ki többek között a polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz való jogának teljes körű megvalósítását, a legkiszolgáltatottabb embercsoportok védelmét, az uniós országok igazságügyi hatóságai közötti együttműködés erősítését, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem erőteljesebb összehangolását, az integrált határigazgatás és vízumpolitika továbbfejlesztését. A Stockholm Program onnan kapta a nevét, hogy Svédország soros elnöksége idején, 2009-ben fogadták el a tagállamok.
Lassan halad a jog, a szabadság és a biztonság Európájának megteremtése
A Lisszaboni Szerződés életbe lépése fontos változásokat hozott az uniós bel- és igazságügyi döntéshozatalban, ennek azonban kevéssé látjuk a hatását a gyakorlatban. A Stockholm Programot 2009-ben fogadtuk el: egyelőre kevés eredménye van, összevetve a kezdeti ambíciókkal - mondta Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának alelnöke a Stockholm Programról rendezett kedd esti parlamenti vitában.
