mszp.hu | Belföld, Gazdaság | Pénzügy Szociális ügyek
2021. június 02. 07:04

Legyen egy olyan szociális minimum, amiből meg lehet élni!

Legyen egy olyan szociális minimum, amiből meg lehet élni!
Kormányváltás után legyen egy olyan szociális minimum, „amiből meg lehet élni”, és amit „mindenki számára tudunk biztosítani”, a nyugdíjasoknak és munkavállalóknak egyaránt – mondta Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden.

A munkavállalóknak olyan adómentességgel biztosítanák ezt, amivel jelentősen nőhet a havi nettó jövedelmük, tehát „nem feltétlenül direkt támogatással” érnék ezt el.

A szocialisták alapjavaslata az, hogy a minimálbér legyen adómentes, ezzel azonnal 25 ezer forinttal többet vihetnének haza a minimálbéren foglalkoztatottak; továbbá a mediánbér alatt is adójóváírással segítenék a megélhetést. Ez 2,3 millió embert érintene – mondta el a társelnök a szocialista párt „Kormányváltást! Korszakváltást! elnevezésű előválasztási programjában foglaltakról.

Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására tett javaslataik, többek között: a minimumnyugdíj megemelése, a nyugdíjemeléseknél az igazságosság alapelvének a megjelenítése, vagyis hogy az inflációs értékvesztést mindenkinek biztosítani kell a nyugdíjemelésnél, de az alacsony nyugdíjaknál azt is meg kell fontolni, hogy az emelésnél nagyobb összeget kapjanak.

„Fokozatosan föl lehetne zárkóztatni az alacsony nyugdíjakat. (…) Mi (…) mind a nyugdíjasok, mint a munkavállalók tekintetében azon az állásponton vagyunk, hogy mindenhol, ahol alacsony a jövedelem, ott emelni kell ilyen eszközökkel” - mondta.

Kérdésre, hogy tarthatók-e ezek az ígéretek, Tóth igennel felelt. Úgy indokolt: a minimáljövedelem adómentessége 250-300 milliárd forintos tétel lenne, és „már meg lehetett volna oldani ezt a kérdést”, hiszen például csak a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 500 milliárd forintnyi vagyonhoz jutott; a jövő évi költségvetésben pedig több ezer milliárdos mozgásteret teremtett a kormányzat.

A kiugró, 5,2%-os áprilisi inflációs adat kapcsán kérdezték: nem kellene-e hatósági árat szabni ennek megfogására. Tóth elmondta: amikor a járvány kezdetén megjelentek annak a gazdasági-társadalmi hatásai is, volt a szocialistáknak ilyen felvetésük, hogy legalább ebben az időszakban érdemes megfontolni a hatósági ár bevezetését.

Az élelmiszerek áfacsökkentésére pedig évek óta tesznek javaslatokat, „volt, amit megfogadott a kormányzat, volt, amit nem”; a tejtermékek és a sertéshús esetében, melyeknek például korábban csökkent az áfája, azt is nézni kell, milyen áruk lenne a csökkentés nélkül – mutatott rá.

Az MSZP azt mondja: létre kell hozni egy olyan, alapvető élelmiszereket tartalmazó csomagot, ahol az áfát 5%-ra kell csökkenteni, de általában az élelmiszerek áfájára azt javasolják, hogy 27% helyett legyen 18%.

A kormányzati vízfej növekedéséről, azaz a most már 12 ezer fősre duzzadt államapparátusról szólva kiemelte: „Az állam működésére fordított források a költségvetésen belül folyamatosan növekednek, míg a jóléti kiadásokra fordítandó összegek pedig csökkennek.”

Elmondta: sok forráselem van, ami „ott köt ki a fideszes, háttérben húzódó oligarcháknál”, de az is jelentős összeg, hogy a Fidesz által beígért bürokráciacsökkentés sikertelen volt: az államapparátus nemhogy csökkent volna, hanem 2010 óta megduplázódott a minisztériumokban dolgozók száma.

Ez a földuzzasztás, feltételezése szerint, a Fidesz politikai érdekeit szolgálja: „valahol ki kell fizetni például” azokat a volt fideszes önkormányzati képviselőket és polgármestereket, akik az önkormányzati választást elveszítették.

Kormányváltás után valós bürokráciacsökkentésre van szükség, a hatpárti együttműködés pedig olyan koalíciós kormányzást vetít előre, ahol nem egy párt törekszik hegemóniára. A közösen lefektetett kormányzati alapelvek pedig tartalmazzák azt, hogy nem magára az államra kell költeni, hanem közvetlenül az embereknek kell pénzt juttatni, nem áttéteken keresztül.

A társelnök több kérdést is kapott a mostani kormányzati dolgozók jövőjéről. Azt mondta: bár az természetes folyamat, hogy a kormányváltások nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is bizonyos cserékkel járnak, „mindenkit a teljesítménye alapján kell értékelni”.

„Senki nem készül arra, hogy itt vérengzés legyen. (…) Aki nem pártfeladatot végez és szükség van a munkájára, az bizton számíthat arra, hogy ezt a továbbiakban is tudja végezni” – mondta, megerősítve: „Aki a közjóért cselekszik, annak a munkájára mindig szükség lesz.”

Kapcsolódó párttagok