November 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja, a jelenséggel azonban az érintett nőknek minden nap együtt kell élnie. Az utcákon, a munkahelyeken, a tömegközlekedési eszközökön és a családokban is tapasztalható a jelenség. A Friedrich Ebert Stiftung friss kutatása azt mutatja, az áldozatok háromnegyede fél a negatív következményektől, majdnem felük úgy gondolja, nem hinnének nekik, és ugyanennyien hiányolják a támogatói munkakörnyezetet. Gurmai Zita szerint mindez azt is bizonyítja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás nem elégséges, teljeskörű és átfogó szabályozásra van szükség, a szexuális zaklatás ugyanis rendszerszintű probléma, mely átível az iparágakon és ágazatokon.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet erőszakról és zaklatásról szóló egyezményének jogrendbe ültetése Magyarországon is rendkívül időszerű, mérföldkőnek számíthatna ennek megvalósítása a hazai szférában.
A szocialista képviselő azt is elmondta, tarthatatlan, hogy nincs a munka törvénykönyvben, sem a munkavédelmi törvényben önálló tényállás a zaklatásra.
Gurmai Zita figyelmeztetett, mindezek mellett szükség lenne nagyobb figyelmet fordítani a hatóságok felkészítésére, a jogalkalmazásban dolgozók zaklatással kapcsolatos tudása ugyanis rendkívül hiányos. Sokszor nem ismerik az erőszak természetét, ciklikusságát és a bántalmazással élő nők kiszolgáltatottságának formáit. Ez az oka annak, hogy a hatóságok sokszor bagatellizálják a nők elleni erőszakot, számos esetben még a nyomozás is a sértett ellen irányul.
Gurmai Zita szerint ez a jellegű áldozathibáztatás a nők elleni erőszak megszüntetéséért folytatott küzdelem legnagyobb ellensége. Széles körű, átfogó fellépésre van szükség, ebben pedig óriási a kormány felelőssége. Olyan cselekvési terv elkészítésére és megvalósítására van szükség, melynek köszönhetően hazánk komoly lépéseket tehet a nők elleni erőszak visszaszorítása terén, így a jövőben a nők elleni erőszak világnapja nem csak egy üres, jelentés nélküli nap lenne a naptárban.
