Lyukak az idei és a jövő évi költségvetésen is

Igazság szerint már azzal is egy kis gond van, hogy az Orbán-kormány elé kerülő dokumentum egyáltalán a jövő évi költségvetés olvasatának minősíthető-e. Az Origo internetes hírportál értesülései szerint ugyanis, a múlt szerdai kabinet ülésen megtárgyalt első változat csupán egy néhány oldalas anyag volt, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mindössze egy számot szerepeltetett, amely a 2012. évet jelölte. Ezért a mögöttünk hagyott hétvégén gőzerővel folyt a munka a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogy legkésőbb holnap egy olyan anyag legyen a miniszterek előtt, amelyről már tárgyalni is lehet. (Az más kérdés, hogy a kormány már azzal is törvényt sértett, hogy augusztus 31-én nem küldte el a jövő évi büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanácsnak, és így csak remélni lehet, hogy nem lesz egy hetesnél nagyobb a csúszás. A költségvetési törvény arra is kitér, hogy a Költségvetési Tanácsnak három hete van arra, hogy még a költségvetési törvényjavaslat parlamenti benyújtása előtt véleményezze a dokumentumot. Ez a határidő most - a kormány hanyagsága miatta - lerövidül.)

Orbán Viktor több alkalommal - legutóbb az elmúlt héten - arról beszélt, hogy újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentés bejelentésére készül, aminek forrása ismételten a magánpénztáraktól elorozott pénz lesz, amit a kormány - eufemisztikusan - a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabadulónak nevezett. Arra számít a kormányfő, hogy ezáltal 3-4 százalékos csökkentés érhető el.
Javaslatot kíván tenni a kabinetnek, illetve a Fidesz-KDNP soron következő, összevont frakcióülésének, hogy gyorsítsák fel azokat a terveket, amelyek "Magyarország megújítását célozzák", így az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer és a gazdasági támogatási rendszer átszervezését. Ezzel tulajdonképpen beismerte, hogy a Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomagjának végrehajtása részben el sem kezdődött, vagy ahol már történtek lépések, azok akadoznak. Az Orbán-féle megszorító csomag azonban már nem az államadósság-csökkentést, hanem a hiánycél elérését szolgálja. A mögöttes jogszabályok azonban a kormányzati ígéretek ellenére nem készültek el.

Ennek is betudható, hogy a 250 milliárd forintos - időközben véglegesen zárolt - stabilitási tartalékot figyelmen kívül hagyva közel 1 000 milliárd forintot kellene jövőre megtakarítani ahhoz, hogy teljesüljön a jövő évre vizionált 2,5 százalékos GDP- (bruttó hazai termék) arányos hiánycél, de még a 3 százalék alatti mérték is veszélyben van. Az eredeti elképzelések szerint ennek felét hozná az Orbán-féle megszorító csomag, azonban ennek teljesülésében lassacskán már Matolcsy György háza táján sem nagyon bíznak. Úgy akarnak például jövőre 93 milliárd forintot megtakarítani a rokkant-nyugdíjak ellátások megkurtításán, hogy még nincs hír arról, hogy a felülvizsgálatok egyáltalán megkezdődtek-e. (Egészségügyi körökben sokan úgy vélik, hogy az éríntett orvosok kapacitása nem biztos, hogy elegendő ilyen tömeges, rövid idő alatt lebonyolítandó felülvizsgálatra.) Az idei gazdasági növekedési kilátások elmaradása csak részben írható kormány számlájára, a világgazdaság ilyen mértékű lelassulására valóban nemigen lehetett számítani. Ez azonban semmit nem von le abból a tényből, hogy az idei költségvetés bevételi számai mindenképpen irreálisak voltak, és az euró-övezeti, amerikai, kínai és japán növekedési lassulás nélkül sem teljesülhettek volna. Idén 500 milliárd forintos bevétel nem folyik majd be a költségvetés kasszájába, és optimista becslések 2012-re is hozzávetőleg jövőre is ugyanekkora mértékkel számolnak.

A foglalkoztatás megszigorításának révén úgy akarnak - ugyancsak jövőre - 195 milliárd forintos bevételre szert tenni, hogy - szakemberek véleménye szerint - ennek sikeressége erősen megkérdőjelezhető. (Itt is kiütközik a kormányzat jogalkotási tevékenységének az a gyengesége, hogy hatástanulmányokat "elfelejtettek" készíteni.) Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a munkaerőpiacon megtakarítandó 195 milliárd forint a munkavállalók jogainak csorbítását vette célba.

A közösségi közlekedés kedvezményeinek felülvizsgálata - bár folyamatosan beszélnek róla - meg sem kezdődött. A 45 milliárd forintos 2012. évi bevétel ebből nehezen áll majd össze. A felsőoktatásról az eredeti megszorító csomag még úgy vélekedett, hogy összevonások lesznek. A világos kormányzati szándék még nem látszik.

Pénteken a miniszterelnök újságírók előtt védelmi intézkedések megtételét is előre bocsátotta a legsérülékenyebb társadalmi csoportok érdekében, valamint szükségesnek nevezte az áfa-fizetéssel kapcsolatos visszaélések kapcsán az adóbehajtás hatékonyságának javítását. A kormányfő kitért arra is: a vállalkozásoknak visszafizetendő 250 milliárd forintnyi forgalmi adó ügyét is rendezni kell úgy, hogy a költségvetési hiánycél ne kerüljön veszélybe.

A nincsből nem lehet adót fizetni

Progresszív adó nélkül erősödni fog a kormánnyal szembeni ellenállás. A nincsből nem lehet adót fizetni - írta vasárnapi közleményében Mesterházy Attila pártelnök. Az ellenzéki politikus véleménye szerint a kormányfő jövőre két-háromszázezer közmunkás állás létrehozásával "kecsegtet". Hozzátette: a kormány még ígérni is csak ennyire rosszat tud Magyarországnak. A gazdaságpolitikai folyamatokról szólva hangsúlyozta: már tekintélyes jobboldali közgazdászok is kritizálják az egykulcsos adót, mert az költségvetési hiányt okoz, ugyanakkor nem élénkíti a gazdaságot. Úgy fogalmazott, megdöbbentő, hogy a miniszterelnök lényegében megfenyegette a vállalkozókat, akik szerinte nem fizetnek elég adót. Az MSZP fontosnak tartja az adófizetési fegyelmet, ám ami nincs, abból nem lehet adót fizetni. Akkor se lehet majd, ha a kormány az adóhatóságot küldi rá a vállalkozókra.

Adó, adó hátán

Bár a jövő évi költségvetés megtervezésével csúszik a kormány, az adó területén ez nem okoz gondot. Nemcsak azért, mert már számos módosítást tavaly törvénybe iktattak. Ennél nyomósabb az az érv, amit nemrég Orbán Viktor hangoztatott. Nevezetesen: egyéni módosítói indítvány benyújtásával bármit egy hét alatt keresztül lehet vinni a Parlamenten. Ha visszaforgatnánk az idő kerekét, akkor aggodalmaskodhatnánk azon az alkotmánybírósági alapelven, hogy évközben, visszamenőleges hatállyal csak olyan adóváltozásokat lehet bevezetni, amelyek kedvezőek az adózóknak. Tehát nem növelik a terheiket. Most már viszont e tekintetben sincs megkötve Orbánék keze, hiszen keresztül vitték azt a módosítást, miszerint kivették az adózási kérdéseket az Alkotmánybíróság hatásköre alól. Így most már semmi gátja nincs annak, hogy az év utolsó harmadában bármilyen sarcot kivessenek az idei 100 milliárdos költségvetési lyuk befoltozása érdekében.
Az már nyilvánvaló, hogy idén a szerencsejáték adójának, valamint, az alkohol és a cigaretta jövedéki adójának emelése kerül terítékre. Ám az is egyértelmű, hogy a sor ezzel nem ér véget, hiszen - mint az MSZP hangsúlyozza - ezekből csak töredéke szedhető be a mostani költségvetési hiánynak. Reszkethetnek azok, akik nem fizetik rendesen az adót. Hiszen miközben 100 milliárdosnak tűnik a költségvetés hiánya, Matolcsy György 600 milliárd forintos adókintlevőséget talált. A miniszter és főnöke úgy gondolja, hogy leginkább az általános forgalom adóval trükköznak az adózok, így ezen a területen kell az adóbehajtás hatékonyságát javítani. Az is nagyon valószínű, hogy újabb sarcot kapnak a nyakukba a bankok, hiszen Orbán Viktor kijelentette: a devizahitelesek bukásából származó veszteségekből a pénzintézeteknek is ki kell venni a részüket.

Az MSZP szeretné, ha az Országgyűlés és a kormánypártok elfogadnák a szocialisták többkulcsos adórendszerről szóló javaslatát. Török Zsolt, a párt másik szóvivője tegnap közölte: a többkulcsos, progresszív és igazságosabb adórendszer több pénzt hagyna az emberek zsebében. Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint egyébként a lényegét tekintve nincs különbség a szolidaritási adó és a kétkulcsos adó között. Ez játék csupán a szavakkal. A szolidaritási adó bevezetését - francia és amerikai mintára - Demján Sándor nagyvállalkozó kezdeményezte, s lényege, hogy a gazdagok fizessenek több adót a költségvetés nehéz helyzetére tekintettel. Jellemző egyébként, hogy a magyar jómódú réteg nem mutat túl fogékony a kezdeményezésre. A szocialisták másik elképzelése szerint először három, majd újabb két százalékponttal csökkentenék a tb-járulékokat. Ez lehetőséget biztosítana az újabb munkahelyek megteremtésére, mert így olcsóbbá válna az élőmunka. A kormánypárttól egyébként nem idegen ez a megoldás, hiszen választási programjukban ők is azt ígérték, hogy csökkentik az élőmunkához kapcsolódó adókat. Aztán jött a hidegzuhany, hogy miután kormányra kerültek, csökkentés helyett fél százalékpontos emelés mellett döntöttek, amit senki nem értett.

B.M. / Népszava

Az eredeti írás az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=467561