Elmondta, az MSZP első elnöke egy modern szociáldemokrata párt felépítéséért szállt síkra, ő volt az, aki taktikázás és túlélés helyett a jóléti állam megteremtését tekintette az új párt stratégiai céljának.
A kispesti születésű Nyers Rezső 1940-től volt a Szociáldemokrata Párt tagja, első politikai fellépéseként filozófiai, társadalomtudományi előadásokat tartott a szakszervezetben. A második világháborút követően a Népszava kiadónál dolgozott, valamint az SZDP Pest megyei és Pest környéki titkárságában. Később az új Magyarország megteremtése érdekében támogatta a két munkáspárt egyesülését.
A Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja volt, 1956. július 30-tól október 31-ig pedig élelmiszer-ipari miniszterként dolgozott. 1960-1962 között pénzügyminiszterként tevékenykedett, az ő nevéhez kötődik az új gazdasági mechanizmus kidolgozása. 1989. júniusi ülésén az MSZMP elnökévé választották.
1989. szeptemberében az MSZMP nevében õ írta alá a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon kötött megállapodást, amely a békés rendszerváltást alapozta meg Magyarországon. Az 1989. októberi átalakuló kongresszuson a Magyar Szocialista Párt elnökévé választották, 1990. májusig a párt Országos Elnökségének tagja, az országos választmány elnöke.
Politikai pályája legfontosabb állomásainak az 1968-as gazdasági reformok kezdeményezését és az MSZMP szocialista-szociáldemokrata típusú párttá alakítását tartotta. Az MSZP első elnökének élete, pályafutása tükrözi a magyar baloldal mindennapos küzdelmét és vívódását egy igazságosabb társadalomért.
