Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló T/7655 törvényjavaslat környezetvédelmi véleményezése

A környezetvédelmi államtitkárság előirányzatai a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében találhatók.

Környezetvédelmi előirányzatok azonban találhatók az Önkormányzati fejezetben is miután a települési környezetvédelemért a települési önkormányzatok a felelősek – feltételezhetően, mert az önkormányzati fejezet ilyen bontást nem tartalmaz.
Csak annyit lehet tudni, hogy az önkormányzati fejezet előirányzata a tavalyinak mindössze 62 %-a.

Ez igen jelentős csökkenés, de hatását pontosan nem lehet tudni, mert jövőre számos önkormányzati feladat állami/kormányzati feladatkörbe kerül, így előírányzataik más fejezetekbe épültek be, pl a KIM-ébe.

Azonban nem is ez a legjelentősebb változás a települési környezetvédelemben, hanem az, hogy a települési önkormányzatok döntési hatásköre nagy mértékben szűkül.

Jó példája ennek a  közműszolgáltatások szakmai felügyelete és díjmegállapítása, mely a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe került, holott a közművek meghatározó hányadát továbbra is az önkormányzatok tulajdonolják és a közműszolgáltatások díja helyi politikai kérdés is.

(Itt kell meg jegyezni azt is, hogy MEH jelentősen kibővült feladatkörét 119 fő létszám előirányzattal látja el és teljes egészében saját bevételből finanszírozza! (Nyilván a közműszolgáltatók befizetéseiből, melyek azután a díjak mértékére is hat.)

Még a települési környezetvédelemnél maradva rossz volt olvasni, hogy a központi költségvetés megszűnteti a helyi közösségi közlekedés támogatását – a fővárosét külön is kiemelve, nyilván azért, mert azt külön szerződés is biztosította azt.

Ez megfelel ugyan az Orbán kormány aszociális működésének, de a környezetvédelmi elvárásoknak nem.
Ugyanakkor bent maradt a kiadási előirányzatok között
- a víz és csatornaszolgáltatások támogatása 4,5 Mrd Ft. amely a közműszolgáltató gazdasági társaságok támogatásán(sic!) keresztül valósul meg és
- a lakossági települési folyékony hulladék szolgáltatás támogatása, mikor 64/2008 (III. 28.) Kormányrendelet 10 §. szerint az ingatlanon keletkezett folyékony hulladék elszállítási díja tulajdonképpen megegyezik a csatornadíjjal.

Másrészről a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében maradt környezetvédelmi feladatok költségvetési céljaival:
- fenntartható fejlődés, „Zöld Magyarország”,
- települési életminőség és települési környezetminőség javítása,
- természeti erőforrások és értékek megőrzése,
- fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése
egyet lehet érteni.

Ezzel összhangban
- az Országos Meterológiai Intézet,
- a Nemzeti Park Igazgatóságok,
- a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Hatóságok
kiadási előirányzata némileg növekszik.

A Nemzeti Környezetügyi Intézet szerény előirányzata viszont érhetetlen, amikor most valósul meg a Vízgazdálkodási Kutató Központ beolvasztása.

Ugyancsak érthetetlen a regionális viziközmű rendszerek 10 milliós kiadási előirányzata, mert az évvégén elfogadott viziközmű szolgáltatási törvény a 400 víz- és csatornaszolgáltató gazdasági társaság számának radikális csökkentését célozta meg.

Az ivóvíz-minőség javító program 54,8 millió forint előirányzata se érthető, amikor az ezt támogató EU kohéziós alap felhasználása nagy lemaradásban van.

A hulladékgazdálkodási feladatok támogatására előirányzott 13.519,9 millió forint viszont azt mutatja, hogy a termékdíj bevételek túlnyomó része más költségvetési feladatok finanszírozására megy, pl. a Grippen gépek működésének finanszírozására – ahogy Illés államtitkár úr nyilatkozta.

Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi civil szervezetek állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Programból  címen mindössze108,9 millió forintot kapnak.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a parlagfű elleni védekezés előirányzata ismét csökken.

Ugyancsak csökken az erdő felújítás és erdő telepítés előirányzata.

A Belügyminisztérium fejezetében Vízügyi ágazat cím alatt találhatók a Vízügyi Igazgatóságok a közmunka programok szervezésére hivatkozással.

Előirányzatukat látva úgy látszik a tárcacserével jól jártak, azonban ezen belül a vízkár-elhárítási művek fejlesztésére előirányzott 211,9 millió forint hazárdirozásnak tűnik – különösen, hogy a közmunka program előirányzata nem látható.
Hasonló provokáció a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében a belvízi hajózási alprogramra előirányzott 0,1 millió forint – amikor a KÖZOP- KEOP átcsoportosításhoz is azért nem járult hozzá eddig EB, mert a dunai hajózás fejlesztésének rovására akarunk forrást biztosítani a megújuló energiák hasznosításának fejlesztésére.

Mégis NFM Klíma-, energia- és zöldgazdaság –politikai ágazati programokban az épületenergetika és energiahatékonysági célelőirányzata csak 1.018,9 millió forint, ami az I. Orbán kormány rossz gyakorlatára utal.

Szerepel azonban a költségvetés tervezetében a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tagsági díja.

Nincs a tervezetben ugyanakkor a kilométer arányos útdíj, ami benne van az Országgyűlés őszi törvény alkotási programjában.

Az ökoadók gyakorlatilag nem változnak, de az energia adó némileg csökken – az EU elvárásokkal szemben. A környezetterhelési díj előirányzat változatlan, miközben a Hulladék törvény tervezetében – amit az EU Keretirányelvnek megfelelően már 2010 december 12 előtt el kellett volna fogadni – a talajterhelési díj nagyságrendi növelése van előirányozva.

Összefoglalóan a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezet a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi feladatokat és előirányzatokat legalább 4 fejezetben tartalmazza összehangolás nélkül.

Alapvetően megismétli  a bázis számokat, anélkül, hogy szerkezeti átalakításra törekedne.

Úgy tesz, mintha a humánerőforrás terheinek csökkentésére törekedne, de valójában közvetlen vagy közvetett adókon keresztül a lakosság megsarcolásával kívánja a költségvetési hiányt minimálisra csökkenteni.

A korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások és a környezet károsító tevékenységek fokozottabb adóztatatása nem jelenik meg a tervezetben – még olyanok sem, melyek szerepelnek a kormány tervei között (kilométer arányos útdíj, talajterhelési díj növelése).

Több kiadási előirányzat olyan kis összeget tartalmaz, amellyel nem valósítható meg a feladat, pl. vízkár-elhárítási művek fejlesztése, ivóvíz-minőség javító program befejezése, folyami hajózás fejlesztése, energetikai és energia hatékonysági fejlesztések.

A tervezet elfogadása környezetvédelmi szempontból nem javasolható.

2012. június 23. Bódás Sándor MSZP Környezetvédelmi Tagozat elnök