Bár a palagáz Európában nem fog az amerikaihoz hasonló energetikai forradalmat elindítani, hozzájárulhat a kontinens energiafüggőségének csökkentéséhez. A palagáz kitermelését ezért nem szabad betiltanunk. Olyan európai és tagállami szabályozási környezetet kell kialakítanunk, amely a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások mellett, a technológiai fejlesztést ösztönözve lehetővé teszi a palagáz kitermelését - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az Európai Parlament plenáris ülésén, a palagáz kitermelésének európai szintű szabályozásáról rendezett vitában.
A képviselő aláhúzta, hogy az amerikaihoz hasonló európai palagáz-forradalmat több tényező is valószínűtlenné teszi. Az európai lelőhelyek gyakran sűrűn lakott területeken fekszenek, kevésbé feltártak, mint a tengerentúli gázmezők, és kitermelésük is nehézkesebb. Az európai környezetvédelmi és vízvédelmi előírások jóval szigorúbbak az amerikaiaknál. "A palagáz mégis hozzájárulhat az európai kontinens külső energiafüggőségének csökkentéséhez, különösen azokban a közép- és kelet-európai országokban, ahol rendkívül magas az orosz importgáz aránya a gázfogyasztáson, illetve a teljes energiafogyasztáson belül. Magyarországon négy ígéretes gázmező is fekszik. Ezek kitermelése hozzájárulhat a viszonylag elmaradott kelet-, illetve a dél- nyugat-magyarországi régiók felzárkózásához" - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.
Felszólalásában Tabajdi Csaba aláhúzta, hogy a földgáz a fosszilis energiahordozók közül a legkisebb széndioxid lábnyommal rendelkezik. A megújuló energiaforrásokra történő teljes átállásig a földgáz-alapú energiatermelés kínálja a legnagyobb szén-dioxid kibocsátás-csökkentési lehetőséget. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió előtt számos kihasználatlan energetikai lehetőség áll még. Felszólalásában felhívta a figyelmet Oláh György, magyar származású Nobel-díjas kémikus találmányára, amely a kibocsátott szén-dioxid visszaforgatásával állít elő az energiatermelésben és a közlekedési ágazatban is hasznosítható metanolt.
Háttér:
A palagáz kitermelésének kérdését 2010 óta heves viták övezik az Európai Unióban. A palagáz gazdaságos kitermelése az elmúlt évtizedben lezajlott technikai fejlesztéseknek (horizontális fúrás, hidraulikus repesztés) köszönhetően vált lehetségessé. A palagáz, illetve a többi ún. nem-konvencionális szénhidrogén forrás a 2000-es években forradalmasította a z amerikai energiaipart. Az Egyesült Államok, amely korábban földgáz-importra szorul mostanra önellátó lett, sőt a tervek szerint hamarosan cseppfolyósított földgázt fog szállítani a világpiacra. A palagáz kitermelésének európai lehetőségei jóval korlátozottabbak. Az Európai Unió területén Lengyelországban, Franciaországban, Romániában és Bulgáriában találtak jelentősebb palagáz mezőket. Magyarországon négy kisebb mezőt találtak, ezeken most kísérleti fúrásokat végez a Mol. Franciaország és Bulgária betiltotta a palagáz kitermelését, míg a legnagyobb készletekkel rendelkező Lengyelország feszített tempóban igyekszik kitermelni saját mezőit.
A palagázzal kapcsolatos főbb környezetvédelmi aggályok a következők:
- A kitermelés során elszökő metán miatt a palagáz széndioxid-lábnyoma jóval magasabb, mint a hagyományos földgázé, elérheti akár a szénét is.
- A kitermeléshez használt nagy mennyiségű víz szennyezetten kerül vissza a felszínre. Ennek tisztítása nem mindenhol megoldott.
- A palagáz kitermelése kisebb földrengésekhez vezethet.
-
A kutakból elszökő metán.
