Magyarország jövő évi költségvetésének utolsó vitanapját tartották a parlamentben csütörtökön, ahol Hiller István is felszólalt és véleményezte a kormányzat oktatásra és kultúrára fordítani tervezett forrásainak mennyiségét. Szerinte jól tükrözi a büdzsé, miként gondolkodik a Fidesz a jövő generációjáról, milyen jövőt szán a ma fiataljainak.
Az esti műsorban elmondta, a költségvetés a felsőoktatási intézmények tekintetében azt mutatja, hogy az alapítványi kézbe szervezett egyetemek több pénzhez fognak jutni, mint a három állami tulajdonban maradt intézmény. Hiller István szerint abszurd, hogy az állam arra kevesebb pénzt szán, ami az övé, és többet azokra, melyek nem állami kézben vannak.
A korábbi tárcavezető a közoktatásból is kiemelt egy hasonlóan érthetetlen döntést. Az egyházi fenntartású intézmények több támogatásban fognak részesülni, mint állami társaik. Rámutatott, nem az egyháziaknak kellene kevesebb pénzt kapni, hanem az állami tulajdonban lévőknek többet a most előirányzottnál.
Mindezeknek az okát nem lehet biztosan megmondani, Hiller István azonban azon a véleményen van, hogy a Fidesz-kormány egyszerűen nem tud mit kezdeni az oktatással. Ezért minél több felelősséget próbálnak áthárítani, ez azonban nem hozta el a színvonal emelkedését az elmúlt 14 évben. Az életpályamodellek és tanterv módosítások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A pedagógusok bérrendezése viszont kétségkívül szükséges lépés volt, ezt mindenképpen az állami költségvetésből kellett megoldani, nem volt jogos a kormány Európai Unióra mutogatása.
Az oktatás témájától kissé eltávolodva, a tudománynál maradva, a kutatóhálózat átszervezéséről is szót ejtett Hiller István. Mint elmondta, öt év alatt ezt kétszer szervezte át a kormány, a felsőoktatás átrendezése pedig komoly hatással volt erre, ugyanis az azt eredményezte, hogy az Erasmus és a Horizont+ programokból kizárták a magyar kutatókat. A szocialista politikus kiemelte, a kormánynak az átszervezések előtt egyeztetnie kellett volna az unióval, így elkerülhető lett volna a felfordulás a területen. A magyar tudósok jövője miatt nem kell aggódni, hiszen nemzetközi szinten nagyon komoly verseny folyik a nagy tudással rendelkező kutatók megszerzéséért. A magyar tudományos élet és a magyar állam azonban nagy veszteséget szenved a tudósok elvesztésével.
Az MSZP azon az állásponton van, hogy az oktatási intézményeknek országszerte – ahol erre adottak a lehetőségek – az önkormányzat fenntartásában kellene működniük. Ahol erre nincs meg a potenciál, ott az államnak kell közbelépnie. Hiller István megint csak arra hívta fel a figyelmet, a politikai vezetésnek egyeztetnie kellene a döntő kérdésekben a szakma képviselőivel.
A kormány nagyléptékű átszervezéseivel szerinte minden esetben az a legnagyobb probléma, hogy nem várták meg az első tapasztalatokat, hanem azonnal meghoztak minden döntést. Hazánk nemzeti, stratégiai érdeke a tudományegyetemek állami tulajdonban és fenntartásban tartása. Ebben a kérdésben nem merülhetnek fel költségvetési szempontok, itt a jövő generációjának életéről van szó.
