Magyarország sikerélményre vágyik

Orbán Viktor európai hitelessége az uniós alapértékek egyértelmű tiszteletének megerősítésétől függ. Európai parlamenti szereplése fordulópont lehet, ha az uniós kérések alapján a magyar kormány felfüggeszti a médiatörvény végrehajtását, majd összhangba hozza azt az Európai Unió normáival. Minden magyar patrióta érdeke az, hogy uniós elnökségünk sikerrel záruljon fél év múlva. A Magyar Szocialista Párt és európai parlamenti delegációja is ebben érdekelt. A magyar elnökség sikere nem pártkérdés, hanem nemzeti ügy. Az uniós elnökséget összpárti egyeztetéssel, tartalmilag érdemben a magyar szocialista kormányok készítették elő. Együttműködési készségünk azonban nem jelentheti azt, hogy lemondunk a bírálat jogáról.

Tabajdi Csaba szerint nagyon sok függ attól, hogy Orbán Viktor hitelesen tudja-e megjeleníteni az Unió alapvető demokratikus értékeit és kormányának valódi közösségi elkötelezettségét. El tudja-e oszlatni a magyar kormány politikájával szembeni számos európai ellenérzést és fenntartást?

"Érted haragszom, nem ellened!" - írta le a jeles magyar költő József Attila. Az Unió nem a magyar kormány, és főként nem Magyarország ellen van, hanem aggódik mindazért, ami országunkban a demokrácia, a gazdaság, a média területén történik. A magyar jobboldalnak fel kellene végre ismernie, hogy nem valamiféle nemzetközi összeesküvésről, nem a balliberális erők ármánykodásáról, nem a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták összecsapásáról van szó. A választóvonal nem politikai-ideológiai. Ezt bizonyítja a két vezető európai hatalom, Németország és Franciaország jobboldali kormányainak nyílt aggodalma és bírálata is. A választóvonal az Unió alapvető értékeit, demokratikus normáit minden körülmények között betartandónak tartó politikai erők és a jelenlegi magyar kormány politikája között van. "Az uniós elnökségi szerep sem legitimálhatja az Orbán-kormány abszolút hatalomra törő, a demokráciát több esetben megkérdőjelező politikáját, a patriótának álcázott gazdasági nacionalizmusát és az Európai Unió iránti kétértelmű magatartását."

A magyar kormány iránti európai bizalomvesztésnek öt alapvető oka van:

1. A demokrácia, a jogállamiság európai gyakorlatától ellentétes fideszes politika, amely kizárólagos, abszolút hatalomra törekszik. (ld. Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása, a Költségvetési Tanács amputálása, a Magyar Nemzeti Bank függetlensége elleni folyamatos fellépés, az összes hatalmi pozíció egypárti megszállása).

2. A diktátumra és nem a megegyezésre, a kompromisszumkeresésre épülő döntéshozatal idegen az uniós országok belső és közösségi gyakorlatától.

3. A patrióta köntösbe bújtatott nacionalista, populista gazdaságpolitika, amely egyrészt megpróbálja figyelmen kívül hagyni az ország nemzetközi gazdasági-pénzügyi körülményeit, mintha az EU - IMF - Valutaalap mentőöve nélkül az ország finanszírozható lenne, másrészt annak a látszatát kelti, hogy megkerülhetőek a lakosságot is érintő szerkezeti reformok.

4. A Fidesznek kétarcú, sőt kétszínű a magatartása az Európai Unió irányában. A "keletről fúj a szél" egyszerre jelenthet aggodalmat is az Unió globális térvesztése miatt, de erős euroszkepticizmus, sőt unióellenesség is megbújik mögötte. ("Van élet az Unión kívül is.")

5. Mindezen fenti tényezők együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar médiatörvényt ennyire súlyos nemzetközi bírálatok érték. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, amely alapján Magyarország nemzetközi megítélése évtizedek óta nem volt ilyen kedvezőtlen. Ez a magyar jogszabály az európai demokratikus erők többségének szemében "cenzúratörvénynek" számít.

Jó lenne, ha a magyar kormány iránti bizalomvesztés nem nyomná rá a bélyegét az uniós elnökségre. A megítélés megváltozása döntően a magyar kormánytól függ: képes lesz-e politikája módosítására, önkorrekcióra vagy sértődötten "az egész világ ellenünk van" érveléssel reagál-e? Az uniós elnökség az első esetben még lehet sikeres, a második esetben féléves vergődés, vesszőfutás lehet a végeredmény. Magyarországnak, valamennyi magyar patriótának pártállástól függetlenül szüksége lenne a sikerélményre.