Magyarország számára nemcsak a kohéziós alapok, de a versenyképességi fejezet is komoly lehetőséget rejt

Herczog Edit, a következő hétéves költségvetési keretprogram versenyképességi fejezetének jelentéstevője szerint hiba lenne Magyarország részéről, ha kizárólag a kohéziós alapokra vagy az agrártámogatásokra fordítana figyelmet a büdzséről folyó tárgyalásokon.

Az EP-képviselő szerint a kormányközi vitákban túl sok szó esik az EU költségvetésének bevételi oldaláról, holott a Parlament álláspontja világos, az Uniónak csökkenteni kell a tagállami befizetések arányát, ezzel párhuzamosan növelni szándékoznak a saját bevételek mértékét.

Ezt a célt szolgálja például a szinte a teljes EP támogatását élvező pénzügyi tranzakciós adó lehetősége. "Lényegesebb azonban, hogy a közös pénzt mire költjük el" – fogalmazott Herczog Edit, aki üdvözölte, hogy a következő hét éves büdzsé egyik nyertese, a tervek szerint 12%-kal bővülő, a költségvetés közel feléért felelős intelligens növekedési fejezet, melytől nemcsak az európai, de a hazai növekedést is várhatjuk, ha okosan alakítjuk a jogszabályi környezetet.

A képviselő arra figyelmeztetett azonban, hogy bár a források a korábbiaknál bőségesebbek, az eljárás is sok tekintetben egyszerűsödik, a verseny kiélezettebb lesz az innovációs és K+F centrumok és a vállalkozások között. E tekintetben intő jel, hogy a jelen költségvetési ciklusban a hazai kkv-k pályázati hajlandósága 3%-kal van az EU 27 átlaga alatt, a sikeres pályázatok száma 5%-kal maradt el, míg a megkapott támogatások tekintetében 7%-kal voltunk gyengébbek, mint Európa. Ugyanígy, a tudományos programok költségvetésének alig 1%-át használták fel nálunk.

Herczog a nagy érdeklődés mellett zajlott fórumon kiemelte, hogy bár a növekedés beindítására szánt 491 milliárd euró jelentős része a kohéziós alapokat terheli majd, a 122,4 milliárdosra tervezett, önálló versenyképességi fejezet – az ide a kohéziós politikából átirányított tízmilliárd euróval együtt – viszont számos, új, közvetlen és könnyebben hozzáférhető pénzügyi eszközt ad a kezünkbe, ha a tárgyalások során Magyarország felismeri, és következetesen képviseli a nemzeti érdeket.

Ilyen, a kkv-kat 2,4 milliárd euróval támogató COSME program, a 80 milliárd eurós tudományos és kutatási keretprogram, a Horizon 2020, illetve az energia, telekommunikációs és közlekedési infrastruktúrát fejlesztő, 40 milliárdos "Európai Összekapcsolási Eszköz". Annál is inkább sürgető a nemzeti szintű növekedési és K+F stratégia nyomatékosítása – érvelt Herczog – mert az első jelentések már a szakbizottságok asztalán vannak, és még az intézmények nyári szünete előtt megkezdődik az érdemi vita a büdzsének erről a fejezetéről.