A klímaváltozás következtében Magyarországon is fokozódó problémát jelent az aszály,amely különösen az ország középső területeit érinti. 2022-ben az elmúlt száz év legnagyobb szárazsága sújtotta a magyar mezőgazdaságot. Az elégtelen védekezés és a kárenyhítés szinte teljes hiánya családok ezreinek okozott hatalmas problémát. A többségüket teljesen magukra hagyta a valójában súlyosan vidékellenes Orbáni politika.
Miközben az idei évben többször volt hirtelen felhőszakadás, a vizet megfogni képes létesítmények hiányában elsősorban a Dél-Alföldön most is kritikussá vált a helyzet. Látva az időjárás átalakulását nem a csodára kellene várni. Ideje lenne végre a sokszor megígért, de soha be nem tartott vízgazdálkodási és víztakarékos öntözési fejlesztéseket széles körben megvalósítani. A mezőgazdasági alapokban még lenne is rá bőven európai uniós forrás, mégis alig százezer hektár az öntözött terület hazánkban. Világosan látszik, hogy az aszály elleni megoldások megvalósítása nem csak pénzügyi kérdés.
A beruházások elmaradásának legfontosabb oka a hibás agrár- és birtokpolitika. Ezekbe a költséges beruházásokba csak akkor mernek a gazdálkodók belevágni, ha kiszámítható tulajdoni körülmények vannak, és olyan szabályozó, ösztönző agrárpolitika, mely segíti a nagyobb területeken megvalósuló beruházásokat. A mai agrárpolitika éppen ezzel ellentétes hatású.
Nem csoda, hogy érdemi fejlesztések csak a kiválasztott óriásbirodalmakban valósulnak meg. A Lázár féle mezőhegyesi, Csányi féle bólyi vagy a Mészáros birodalom kivételével nem történik szinte semmi az aszályosodó körülményekre való felkészülés terén.
Ez nem agrárpolitika, ez a politikai hátország kiszolgálása, melynek következtében az aszályosodó időjáráshoz alkalmazkodni tudó kiválasztottak tovább folytathatják a többiek bekebelezését, maguk alá gyűrését. Uradalmak és zsellérek világa épül újra.
Pedig lehetne mit tenni, még források is vannak hozzá, csak az akarat hiányzik. Vagy talán akarat van, de az nem a magyar vidékről, a segítségre szoruló gazdálkodókról szól, hanem a teljes uralomról, ahol jobb, ha a haverok kezében van minden. Ha az állam az ő igényeiket kielégíti már büszkén hirdeti, hogy újabb beruházások születtek állami segítséggel. A többiek meg álljanak be a sorba, és akkor talán oda is jut valami.
Felelős vízgazdálkodás, valamint jelentős mértékű infrastrukturális beruházások nélkül a helyzet csak súlyosbodni fog. A klímaváltozás következtében a jelenleginél jóval nagyobb hőhullámok is lehetnek a jövőben, így itt az ideje, hogy végre olyan vízgazdálkodási tervet készítsen a kormány, amely hatékonyan szolgálhatja az agráriumot.
Elsődleges célnak kell lennie, hogy helyben lehessen tartani a vizet, ennek érdekében pedig vízgyűjtőket, helyi víztározókat, valamint az öntözőrendszerekhez szükséges csatornahálózatot kell kiépíteni, illetve a már meglévő rendszereket fejleszteni.
Az egymást követő Orbán-kormányok nem tettek érdemben a helyzet javulásáért, üres ígéretekkel válaszoltak a szakértők figyelmeztetéseire. Itt az ideje, hogy a kormány a tettek mezejére lépjen, hiszen ha tovább halogatják a beruházásokat, annak nagyon komoly következményei lesznek a jövőben.
Harangozó Gábor, az MSZP alelnöke
