„A Duna hasznosításának kérdését ki kell szabadítanunk Bős-Nagymaros béklyójából! Magyarországnak a környezetvédelmi, vízgazdálkodási, közlekedési és gazdasági szempontokra figyelemmel, el kell készítenie saját Duna-stratégiáját. Jelenleg alig használjuk ki a Duna által biztosított gazdasági lehetőségeket. A környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartása mellett, ki kell dolgoznunk a Duna hatékonyabb öntözési, közlekedési és gazdasági hasznosításának módszereit"– mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi- és Mezőgazdasági Bizottságának tagja az MSZP rendezésében megtartott, „A Duna szerepe az Európai Unióban" című konferencián. Dr. Gurmai Zita az Európai Unió Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságságának tagja, előadásában a Duna Nyugat és Kelet közötti összekötő szerepét hangsúlyozta, valamint az ebben rejlő potenciálok kiaknázására hívta fel a figyelmet.
A szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy a Duna kulcsszerepet játszhat a magyar mezőgazdaság fejlődésében. „Magyarországon kifejezetten alacsony az öntözött mezőgazdasági területek aránya. Mindössze a teljes mezőgazdasági területünk 1-2 százaléka. Más országokkal összehasonlítva, a magyar vízkészlet bőséges, ezért lehetőség lenne az öntözés bővítésére, és ezáltal jelentősen javíthatnánk a magyar mezőgazdaság teljesítményét. A modern, takarékos öntözőrendszerek telepítését a Közös agrárpolitika keretében elérhető vidékfejlesztési támogatások is segítik.” A magyar agrárium – de más gazdasági ágazatok számára is komoly versenyhátrányt jelent, hogy a Duna magyarországi szakaszán az év egyharmadában korlátozott a folyami áruszállítás. „A magyar gabona szállítási költsége tonnánként 20-30 euróval magasabb az uniós referenciaértéknél, elsősorban azért, mert rendkívül korlátozottak vízi szállítási lehetőségeink. Azonban arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha nem építünk ki megfelelő kikötői infrastruktúrát, a Duna hajózhatóságának javítása elsősorban a tranzitforgalmat növelné" – fogalmazott Tabajdi Csaba. „Ideje lenne, hogy őszinte és tabuktól mentes vitát kezdeményezzünk a vízenergia lehetőségeiről Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy Nagymarosnál nem épülhet vízlépcső, de nem engedhetjük, hogy Bős-Nagymaros ügye húsz év elteltével is megakadályozza a józan, szakmai alapokon álló vitát" – fogalmazott a szocialisták brüsszeli delegációvezetője. Mint Tabajdi Csaba kiemelte, az elsősorban Magyarország által szorgalmazott, az Európai Unió keretében elfogadott Duna-stratégia elfogadása jelentős politikai siker volt. Magyarország azonban csak akkor tud ebből profitálni, ha kidolgozza saját Duna-stratégiáját, és széleskörű társadalmi-politikai megegyezést teremt a Duna hasznosításáról.
Dr. Gurmai Zita előadásában elmondta: „A Duna-stratégia jelentősége mind szimbolikus voltában, mind konkrét, természeti, társadalmi, gazdasági és tudományos vonatkozásaiban messze túlmutat az egyes országok, régiók, települések, intézmények és társadalmi csoportjaik együttműködésének egyszerű összegénél.” A Duna nemcsak a gazdasági kapcsolatot biztosítja a régió országai között, hanem a közlekedési, energetikai, kulturális, turisztikai kapcsolatokat is lehetővé teszi ezen államok számára. A politikus hangsúlyozta: „Bízom abban, hogy 2020-ra a Duna-régió olyan lesz, ahol jobb a lakosság életminősége, több gazdasági lehetőség áll rendelkezésre, több innovatív, fiatal cég teremt munkahelyeket, javul a környezet, és virágzó kulturális légkör uralkodik.” Beszédét dr. Gurmai Zita Jászi Oszkár gondolatmentével zárta. Jászi a Duna-menti népek, nemzetek történelmét elemezve, „természeti jelenségnek” nevezte azt a fejlődési folyamatot, amely a Duna mentén zajlik.
2012. május 31. 23:50
