A szakképzési törvény ügyében Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult. A korábban a felsőoktatási és a köznevelési törvényt is bíráló alapjogi biztos úgy vélte, nem lehet egyéni mérlegelés nélkül fizetős oktatásba kényszeríteni azokat, akiknek önhibájukon kívül tolódik ki a képzési ideje vagy képzést váltanak.
Ez a rendelkezés a kormány szándékai ellenére még jobban elriaszthatja a fiatalokat a szakképzéstől, ráadásul a szakiskolák tömeges bezárása miatt lehet, hogy nem is lesz hol tanulniuk.
Káosz vár a szakképzésre a 2012/2013-as tanévben - mondta lapunknak Sós Tamás. Az Országgyűlés oktatási bizottságának MSZP-s tagja szerint a szakképzési törvény a "selejtet termelő" parlamenti törvénygyár eredménye, amelyet túl későn, elkapkodva nyújtottak be, holott a kormánynak két éve volt annak elkészítésére. A szocialista képviselő azután beszélt erről, hogy a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) Szabó Máté. Az alapjogi biztos szerint a tavaly elfogadott, de már idén tavasszal módosított jogszabály számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Ennek következtében a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására - vélte. A szakképzési törvény miatt egyébként az év elején a Pedagógusok Szakszervezete is az Ab-hoz fordult.
Az ombudsman beadványában bírálta az első szakképzés ingyenességének az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztését. Ez a rendelkezés csak az iskolai rendszerben meghatározott időszakon belül - a duális képzésben 3 év alatt - megszerzett első szakképzést teszi ingyenessé, azaz, ha valaki évismétlésre kényszerül vagy másik szakmát kezd el tanulni, már fizetnie kell az oktatásért.
Szabó Máté szerint ez nincs összhangban az alaptörvényben meghatározott ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel. Ez a szabályozás ugyanis nincs tekintettel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni mérlegelésre pedig nincs lehetőség. Így az is eleshet az ingyenes oktatástól, aki neki nem felróható okból - hanem például egészségügyi alkalmatlanság miatt - kényszerül egy már megkezdett képzésről másikra váltani.
Ráadásul a hangzatos kormányzati ígéretek ellenére tovább csökkennek a szakképzésre fordítható költségvetési források. Mivel jövőre az összes oktatási intézményt államosítják, a kormány sokat spórolhat a szakiskolák tömeges bezárásán, összevonásán. A jogszabály szerint ugyanis egy állami intézményfenntartóhoz csak egy szakképző intézmény tartozhat, azaz elképzelhető, hogy óriási, több ezer tanulót befogadó megyei szakképző központokba vonják össze a szakiskolákat. Ez a lépés - illetve a közismereti oktatásnak (idegen nyelv, történelem, matematika, stb.) a képzési idő 33 százalékában való maximálása - több ezer pedagógus elbocsátásával járhat. A vidéki szakmunkástanulók pedig kénytelenek lesznek a lakóhelyüktől jelentősen távolabb lévő szakiskolákba járni, feltéve, ha nem töltik be a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt. Utána ugyanis a szakiskolák nem lesznek kötelesek foglalkoztatni őket.
A szocialisták szerint a jogszabály nem csak a társadalmi mobilitást lehetetleníti el, hanem sérti a művelődéshez való alkotmányos jogot is, hiszen szinte kizárólag a nagy cégek érdekeit vették figyelembe a megírásakor. Sós Tamás úgy vélte, mivel a felmérések szerint csak a hazai vállalkozások 2 százaléka vesz részt a szakképzésben, nem működhet a kormány által erőltetett duális képzési rendszer, hiszen az az oktatási intézmények és a cégek együttműködésén alapul. Mivel a szakképzési hozzájárulást már nem írhatják le adójukból, a kisebb cégek már nem is lesznek érdekeltek a szakiskolák, tanműhelyek támogatásában. Tehát hiába növelné a Fidesz a szakmunkások számát, elképzelhető, hogy nem lesz hol tanítani őket - tette hozzá a szocialista politikus.
"A melós fiatalokkal törődni kell..." (Orbán Viktor a szakképzésről, 2012. július 24.)
- Nem kérte ki a kormány a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét, csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igényeit vették figyelembe
- Több száz szakiskolát zárhatnak be a szakképző intézmények tömeges összevonása miatt
- Az év elejétől megfelezték a tanműhelyeknek járó képzési normatívát
- A cégek már nem írhatják le az államnak fizetett szakképzési hozzájárulásból a szakiskoláknak közvetlenül adható támogatást
- Az új Nemzeti alaptantervben meghatározott közismereti tananyag legfeljebb a szakiskolai tananyag 33 százalékát teheti ki
- A szakmunkástanulók már 14 éves koruktól magáncégeknél dolgozhatnak, a minimálbér ötödéért
Főbb ombudsmani kifogások
Közoktatás:
- a 3 éves kortól kötelező óvoda sérti a szülők nevelési jogait
- nincs kellő idő a jogalkalmazásra való felkészülésre
- nincsenek meg a mindennapos testnevelés személyi és tárgyi feltételei az iskoláknál
Szakképzés:
- nem elég részletes a jogszabály, nem készülhetnek fel az alkalmazására
- az első szakképzés ingyenességének megszüntetése szembemegy az ingyenes, mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel
Felsőoktatás:
- a hallgatói szerződést nem kormányrendeletben, hanem törvényben kell szabályozni
- a hallgatói szerződés érinti a foglalkozás szabad megválasztásának jogát
- a felvéltei keretszámokról döntő kormányhatározat sérti a hatályos felsőoktatási törvényt
Molnár Richárd / Népszava
A teljes cikk megtekinthető: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=574892
