A Honvédség hivatalosan nemzeti ügy, ám ez nem látszik a javaslat tárgyalásakor. Harangozó Tamás az előterjesztésre reagálva kiemelte, hogy csupán 2,5 percet ér a magyar honvédek jogállásának eltörlése, egy olyan jogszabály átírása, mely az életüket feláldozni is kész katonák mindennapjait befolyásolja. Arcátlanságnak nevezte, hogy a honvédelmi miniszter nem jelenik meg egy ilyen ügy tárgyalásán az Országgyűlésben.
A honvédelem a Fidesz állítása szerint nemzeti ügy, ezt azonban nem úgy kellene kifejezni, hogy kizárják a parlamentet a Honvédség jogaiba való beleszólásból. Hogyan válik úgy nemzeti üggyé a honvédelem, ha ezen túl bárki kénye-kedve szerint egy kormányrendelettel átírhatja a katonák életét befolyásoló szabályokat? – tette fel a kérdést Harangozó Tamás.
A honvédek jogállására vonatkozó alkotmányos szabályok módosítása a jogállamiság leépítésének egy újabb, rendkívül fontos mérföldköve. Ezúttal ugyanis az alanyi jogként meghatározható alapjogok lerontását magába, az Alaptörvénybe foglalják.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, az, hogy a törvény hatályba lépését követően törvény helyett kormányrendelet szabályozza majd a honvédek jogállását, alacsonyabb jogvédelmi szintet is jelent. Ez utóbbi következményeit a Honvédség állománya a saját bőrén tapasztalhatta meg az elmúlt években. „Évek óta zajlik sunyi, alattomos módon a katonák törvényekben biztosított jogainak nyirbálása. A kormány rendeleteivel évek óta korlátozza a szolgálatteljesítés és leszerelés szabályainak érvényesülését, feljogosították a honvédelmi minisztert a jogállási törvény rendelkezéseinek felülírására, év elején pedig statáriális jelleggel tömeges kirúgásokat hajtottak végre. Ehhez eddig a hazug hivatkozási alapot az indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzet szolgáltatta” – összegezte a kialakult helyzetet a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság MSZP-s alelnöke.
Harangozó Tamás rámutatott egy további problémára is a törvénymódosítással kapcsolatban. A Honvédség ugyanis – mint minden katonai szervezet – szigorú függelmi rendben működik, melynek alapját képezi a feljebbvalók parancsának végrehajtása. Ennek a parancsuralmi rendnek a megfelelő működését csak pontos és részletes törvényi szabályok garantálhatják. A kormány ezen lépésével azonban, mely szerint kormányrendeletben, és nem törvényben lesz meghatározva a katonák jogállása, azt éri el, hogy a katonák számára az egyetlen igazodási pont a kormány lesz.
A törvénymódosítással a kormány a Honvédszakszervezetet is megszünteti, ez pedig illeszkedik a NER rendszerépítésébe, mondta el a szocialista képviselő. Hozzátette, jól mutatja a NER működését, hogy a katonák érdekvédelmi szervezete a legnagyobb leépítések idején sem emelte fel a hangját, most mégis megszüntetik azt.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese további súlyos anomáliákra is felhívta a figyelmet, például arra, hogy várhatóan a „honvéd tisztjelölt” és a „honvéd altiszt-jelölt” poszt meg fog szűnni, valamint arra, hogy a honvédelmi alkalmazottak érdekvédelmét jelentősen ronthatja az, hogy a jövőben nem lesz kötelező, csupán csak lehetőség a honvédelmi alkalmazottak tanácsának, illetve a honvédelmi alkalmazottak képviselőjének választása. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a honvédelmi miniszter pénzért árulhassa majd a „címzetes ezredes” és a „címzetes alezredes” rendfokozatot.
Harangozó Tamás végül szólt a katonákhoz is. Elmondta, eddig a katonák csendben tűrték, ahogy elvették szolgálati nyugdíjukat, ahogy porig alázzák, politikailag a földbe döngölik nyugdíjas kollégáikat, vezetőiket pedig indoklás nélkül cserélgetik. Ezt követően végig kellett nézniük, ahogy társaik és vezetőik százait sokszor indoklás nélkül küldték el. Most teljes jogfosztásukat, kiszolgáltatottá tételüket kell némán tűrniük. Az Alaptörvény átírásával, a rendkívüli jogrend megváltoztatásával pedig erőszakos cselekmények nélkül is főszabályként be lehet majd vetni a Magyar Honvédséget saját állampolgáraival szemben is. Ilyen helyzetben már csak remélni lehet, hogy ezt már nem tűrik csendben a katonák, hanem felismerik, mit jelent az esküjük.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese emlékeztett, a törvénymódosítás indoklása szerint, erre a rugalmasság miatt van szükség. „Hazudnak, ezt Önök is tudják” – foglalta össze tömören véleményét Harangozó Tamás. A honvédek jogállásáról szóló törvény alapvetően a Honvédség békeidőben történő működtetéséről szól, rendkívüli jogrend idején ezen szabályoknak nagy része pedig felfüggeszthető, kellően rugalmassá lehet tenni a honvédséget ilyen esetben. Éppen ezért nem állja meg a helyét a kormány indoklása.
„Én nagyon remélem, hogy viszonylag belátható időn belül lesz olyan Országgyűlése ennek az országnak, amelyik ezt a szégyenteljes Alaptörvényt és ezt a ma tárgyalt törvényt úgy hajítja ki az ablakon, ahogy van és oda küldi, ahol a helye van, a szemétdombra és helyreállítja mind a katonák jogállását, mind pedig a megbecsülésüket” – zárta vezérszónoki felszólalását Harangozó Tamás.
