A pénzpiac húsvéti csodaként tekintett arra, hogy Nagy Márton és Matolcsy György leült egymással egyeztetni egy munkaebéd keretén belül. Az, hogy csodaszámba megy, ha a magyar gazdaságot irányító miniszterek szóba állnak egymással, annak köszönhető, hogy a jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter hosszú ideje szócsatákat vív egymással. Emlékezetes, Matolcsy György úgy nyilatkozott Nagy Mártonról, hogy ki kellett ebrudalni a jegybanktól, mert jelentős szakmai hibákat vétett és elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa. Nagy Márton erre azzal felelt, hogy hálát adott Istennek, amikor már végre nem Matolcsy volt a főnöke. Ennek a személyeskedésnek az árát azonban a magyar emberek fizetik meg, az elszálló forintárfolyammal, az egyre emelkedő árakkal, ebből kifolyólag az egyre szűkülő családi büdzsével.
Vajda Zoltán elmondta, Matolcsy és Nagy erőltetett mosolyú egyeztetése annyi eredménnyel már szolgált, hogy a forint-euró árfolyam 390-es szintig tudott visszakapaszkodni. A szocialista politikus kiemelte, már annak is örülni kell, hogy 390 forintot kell kiadni egy euróért. Ez a tény tökéletesen jelzi, milyen hatással van az, ha egy jegybankelnök, egy gazdaságfejlesztési, valamint egy pénzügyminiszter hónapokon át veszekszik egymással a nagy nyilvánosság előtt. A Költségvetési Bizottság MSZP-s elnöke szerint felmerül a kérdés, sikerült-e lezárni a személyeskedő vitákat az ebéd során, és lehet-e végre a magyar gazdaság problémáival is foglalkozni. Vajda Zoltán szerint egyikben sem lehetünk biztosak, hiszen a Pénzügyminisztérium továbbra is talonban tart egy törvénytervezetet, amellyel az MNB felügyelőbizottsága sokkal nagyobb jogkört kapna az MNB és a jegybank felett. Új front nyílhat azonban az Állami Számvevőszék jelentésével, amely arról szól, az MNB-székházat jelentősen túlárazva újítják fel. A kezdeti 55 milliárd forint helyett már 102 milliárdnál tart a büdzsé. A renovációt pedig Matolcsy György fiának egyik jóbarátja végzi.
További probléma, hogy a jegybank még mindig az inflációt tartja fókuszban, Nagy Márton és a kormány viszont a gazdasági növekedés leállásával harcol. A nemzetgazdasági miniszter pedig a „high pressure economy” (magasnyomású gazdaság) híveként nem riad vissza az infláció és a költségvetési hiány elengedésétől, ez pedig további konfliktushoz vezet. Vajda Zoltán rámutatott, ezen a ponton kerül képbe a pénzügyminiszter is, akinek sorban a sokadik költségvetése omlik össze, a büdzsét pedig már szinte nem is lehet költségvetésnek nevezni, ugyanis már a benyújtása pillanatában sem lehetett komolyan venni. A Pénzügyminisztérium illetékes munkatársai pedig már szintén alig tudják úgy bemutatni a költségvetést, mintha az jól sikerült volna.
A 2024-es költségvetésben is komoly gondok vannak, súlyos átdolgozás hiányában olyan forráshiányossá fog válni, ami államcsőd veszélyével is fenyegethet.
„Így áll a magyar gazdaságpolitika 2024 tavaszán, de a Nagy Márton, Matolcsy György, Varga Mihály vitában ki győzött? Egy biztos, az emberek nem. Ők csak veszítettek rajta, sokat. Csak remélhetjük, hogy véget ér a személyeskedő vita, amelynek egy ország látta kárát” – zárta napirend előtti felszólalását Vajda Zoltán.
