mszp.hu | Belföld
2021. november 30. 16:20

Megbecsülést, tiszteletet és biztos megélhetést a nyugdíjasoknak!

Megbecsülést, tiszteletet és biztos megélhetést a nyugdíjasoknak!
„Megbecsülés, tisztelet és biztos megélhetés” – foglalta össze az MSZP időspolitikáját Korózs Lajos szocialista parlamenti képviselő online sajtótájékoztatóján kedden. „Azt hiszem, hogy enélkül nem lehet összetartó társadalmat építeni” – tette hozzá.

Mint mondta, a kormány „csak veregeti a maga vállát”, de nem hajlandó tudomást venni az idősek társadalmát és a nyugdíjrendszert feszítő problémákról.

Ezek egyike, hogy a nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől: a kormány által „inflációkövetőnek” nevezett nyugdíjemelés „egy tragédia”. Amikor a kormány közel egy évtizede áttért erre a technikára, gyakorlatilag befagyasztotta a nyugdíjakat.

„Aki szegény volt, az szegény marad. Aki gazdag, az meg még gazdagabb lesz ebben a rendszerben” – mondta Korózs.

Grafikonon is szemléltette, hogy amíg a svájci indexálás volt érvényben a nyugdíjszámításnál, vagyis a bérek emelkedését is figyelembe vették, addig párhuzamosan haladt a bérek és a nyugdíjak növekedése. Amikor azonban a Fidesz-kormány bevezette az „inflációkövető” technikát, a bérek dinamikus növekedését már nem követte a nyugdíjak emelkedése, mára pedig drasztikusan elvált egymástól a két görbe.

A másik probléma, hogy polarizálódtak a nyugdíjak; a személyi jövedelemadó „elveszítette a progresszivitását, magyarul: a gazdagok kevesebbet fizetnek a közösbe” – mondta az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke.

Ráadásul a rendszer „bemerevedett”: csak a korhatár elérésével lehet Magyarországon nyugdíjba menni akkor is, ha valaki elveszíti az egészségét, és a munkaerőpiacon nem talál már magának nyugdíj előtt állást.

„Ez számunkra elfogadhatatlan!” – mondta Korózs.

Kiemelte: ezeknek a következtében nőtt az időskorúak társadalmában a szegénység. Míg 2010-ben a nyugdíjasok közül 26 ezren tartoztak a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe, 2020-ra ez a csoport 270 ezer főre növekedett.

„Az embereken spórol a kormány!” – nehezményezte -, a kormányzat működtetésére és presztízsberuházásokra „bőven volt pénz, de az idősekre, nyugdíjasokra nem”.

Ábrán mutatta be azt is: míg 2010-ben a GDP 11,2%-át fordította a kormány idősellátásra, 2020-ra ez a szám 8,3%-ra „szakadt le”.

Növekedtek a nyugdíjak közötti különbségek az ország különböző területein: míg a legmagasabb átlagnyugdíjak Fejér megyében vannak, addig Somogy és Békés megyében „borzasztó nagy” a nyugdíjas szegénység, Békés megyéből az elvándorlás is.

Hangsúlyozta: minden országban vannak területi különbségek a nyugdíjak között, de „ilyen nagyok azért nincsenek”.

A 65 évnél idősebbek körében drasztikus a társadalmi kirekesztettség és a szegénység arányának növekedése; mint a képviselő elmondta: sajnos ez főleg az idős nőket érinti, mert a magyar férfiak közel egyharmada a nyugdíjkorhatár elérése előtt elhalálozik. „Erre a következő kormánypolitikában kiemelten kell majd figyelni” – mondta.

De beteg- és rokkantgondozásra is lényegesen kevesebbet fordított a Fidesz-kormány a korábbiakhoz képest: a GDP korábbi 17,4%-áról 12,5%-ra zuhant ez a költés a Fidesz-kormány alatt, miközben a visegrádi országok „a 13 és 15% közötti sávban tudtak maradni”.

Mint mondta, az MSZP azt képviseli: nem fogják hagyni, hogy a nyugdíjak leszakadjanak a bérektől; a gazdasági növekedés eredményeiből a nyugdíjasok is fognak részesedni.

Biztosítani fogják a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, „itt is kijelentem, hogy nincs szükség újabb korhatáremelésre” – mondta Korózs.

A nők a jövőben is nyugdíjba mehetnek 40 év munkaviszony után; valamint nyugdíjkorrekciós programot fognak kidolgozni az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása érdekében. Meg fogják duplázni a kivételes nyugellátás-emelés, a kivételes nyugdíj-megállapítás és az egyszeri segély éves keretét.

„Ezek közel egy évtizede nem emelkedtek, és ez elfogadhatatlan számunkra!” – mondta Korózs.

Ezen túlmenően az ápolás biztosítására az idősek érdekeit szolgáló elhelyezési, gondozási és szolgáltatási rendszert dolgoznak ki, a minimálbér szintjére emelik az ápolási díj alapösszegét, és az ápolást munkaviszonyként kívánják elismerni.

Továbbá új érdekképviseleti rendszert is kidolgoznak, valamint segíteni fogják a digitális tudáshoz jutást az idősek társadalmában, mert a mindennapi élethez és ügyintézéshez ez is hozzátartozik – mondta.

Kapcsolódó párttagok