Magyar Zoltán, hangsúlyozta, vissza kell adni a vidéki emberek méltóságát, mert az elmúlt években elárulták és tudatosan kiszolgáltatottá tették őket. A fenntartható és eredményes vidékfejlesztés kulcskérdésének nevezte a kistelepülések gazdasági megerősítését.
A Jobbik agrárpolitikusa ígérte, kormányváltást követően meg fogják teremteni a jogi, gazdasági és humán feltételeit, illetve a garanciáit annak, hogy a helyi közösségek végre valóban a saját kezükbe vegyék sorsukat.
A jobbikos országgyűlési képviselő szólt arról, hogy külön fejlesztési programot kívánnak indítani a főállású mezőgazdasági termelővé válás támogatására. Elmondta, e programon belül kiemelt szerepet szánnak a fiatal gazdáknak, megőrzik az őstermelők kedvezményes adózását és segíteni kívánják a gazdaság átadását a fiatalabb generáció számára. „Megteremtjük, hogy a kisebb őstermelők is közösen tudjanak feldolgozni, értékesíteni (…). Mindezek mellett a versenyképesség növelése is célunk, hiszen csak e tényezők együttállásával érhetjük el azt, hogy a magyar embereknek minőségi élelmiszert megfizethető áron tudjuk biztosítani” – mutatott rá.
Győr-Moson-Sopron megyei 5. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje ismertette, az Egységben Magyarországért támogatja továbbá az EU biodiverzitás stratégiáját, az agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás rendszereit, az ökológiai gazdálkodást, a fenntartható, talajkímélő művelést, a vízmegtartó földhasználatot, valamint meg kívánja őrizni hazánk GMO-mentességét.
„Új kiegyezést hirdetünk a falu és város, a mezőgazdaság társas és egyéni szereplői között, hiszen az elmúlt 12 évet egy hazug szembeállítás határozta meg az egyéni és társas vállalkozók között” – tette hozzá Benedek Szilveszer.
A Demokratikus Koalíció agrárkabinet-vezetője az agrárbéke megteremtését ígérte: hangsúlyozta, az egyéni, a családi gazdálkodóknak, a szövetkezeti- és a társas vállalkozásoknak egyaránt megvan a saját helyük és fontos szerepük.
Benedek elmondta, az Egységben Magyarországért agrárpolitikája a kis- és nagyobb gazdaságok egymást kiegészítő, hatékony működését, a kölcsönös érdekeken alapuló szövetkezést támogatja.
A DK politikusa megállapította, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben elveszítette versenyelőnyét a velünk együtt csatlakozó országokkal szemben is. Kiemelt támogatást helyezett kilátásba a nagyobb munkaerő-igényű állattenyésztő és kertészeti ágazatnak, és ígérte, segíteni fogják az ökogazdálkodást.
Kormányváltás után véget fogunk vetni annak a politikának, ami a spekulánsok, és az 1-2 falu határát uraló kiskirályok helyzetbe hozásáról, pénzeléséről szól” – szögezte le Harangozó Gábor.
Az MSZP agrár- és vidékfejlesztésért felelős ügyvivője elmondta, érdekeltté kell tenni a vidék szereplőit a helyi gazdaság fejlődésének megerősítésben, ezért felül kívánják vizsgálni a támogatási és birtokpolitikai rendszert. „Mi arra szövetkezünk, hogy ismét az élvonalba zárkóztassuk fel a magyar mezőgazdaságot, és hogy élhetővé tegyük a magyar falut. Ennek érdekében felül fogjuk vizsgálni a támogatási rendszert és a birtokpolitikai rendszert is” – jelentette be.
„Az ország legnagyobb földesurait mindenféle szabályozás alól kivonó, mintagazdaságnak csúfolt kiváltságos rendszert megszüntetjük” – közölte.
A szocialista politikus beszélt arról is, hogy segítő, egyszerű és átlátható intézményrendszer fognak létrehozni. Ennek keretében a szakigazgatást az agrárminisztérium alá rendelik, az állami feladatok kiszervezését felszámolják, a kifizető ügynökséget visszaadják az agrárirányításnak és egyszerűbbé teszik a pályázati rendszert.
„Egyszerűbb pályázati rendszert fogunk bevezetni, és ami nagyon fontos: a határidőket elő fogjuk írni a minisztériumi döntéshozatalban is, és ezeket számon fogjuk kérni! Nem fordulhat újra elő az, hogy 3 évig várjon arra valaki, hogy hozzájusson a támogatáshoz” – húzta alá.
„Átláthatóságot, számonkérhetőséget fogunk garantálni a minisztériumi döntéshozatalban is, és helyreállítjuk a helyi érdekek, a helyi gazdaság fejlődésének rendszerét” – ismertette Harangozó.
Kiss László az elmúlt évtized egyik legnagyobb bűnének nevezte az oktatás, ezen belül az agrároktatás tönkretételét, ideológiai alapokra helyezését. Elmondta, szerinte falun felnőni ma súlyos esélyhátrányt jelent, ezért a vidéki oktatás helyzetét már a korai gyermekkori fejlesztésektől kezdve radikálisan javítani fogják.
A korszerű mezőgazdaság alapja a magas szintű tudás – mondta a Momentum agrárpolitikusa és hozzátette: „nem aranykalászos gyorstalpalókra, hanem modern, jól felszerelt középfokú agrároktatásra van szükség”.
Bács-Kiskun megyei 6. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje közölte, a vidékre fordítható uniós fejlesztési forrásokat a lehetséges maximális nemzeti társfinanszírozással fogják kiegészíteni. Kiemelt támogatást ígért a digitalizációnak, a precíziós gazdálkodásnak, a vízvisszatartáson alapuló öntözésnek, a helyi megújuló-energetikai beruházásoknak, a helyi élelmiszer-feldolgozásnak, a rövid ellátású láncok elterjedésének és a helyi tőkén alapuló nem mezőgazdasági munkahelyek teremtésének.
Az Agrárgazdasági Kamarát – amelyet a Fidesz sok milliárd forinttal kitömött politikai szervezetének tekintenek – megszüntetik, eltörlik a kötelező kamarai tagságot, az agrárirányítás alá eső feladatokat pedig – beleértve az őstermelői igazolványok kiadását – visszaadják a minisztériumnak – mondta el.
„A falugazdász hálózatot politikamentesen és a jelenleginél tisztességesebb finanszírozással kizárólag a gazdák szolgálatába fogjuk állítani. (…) Ezek után rendszeres és intézményesített érdekegyeztetést garantálunk az agrár-érdekképviseleteknek. Legyen Magyarország mindannnyiunké!” – hangsúlyozta Kiss László.
