MTI/mszp.hu | Belföld | országgyűlés
2013. február 19. 08:52

Megbukott az önfinanszírozó felsőoktatás - Országgyűlés

Röghöz kötés, iskolafelújítás, közmunkás bér, hulladéklerakási járulék. Ülésezett a parlament.

Megbukott az önfinanszírozó felsőoktatás

Hiller István úgy értékelte, a felsőoktatás pénzügyi-finanszírozási, szervezeti és együttműködési válságban van. A képviselő mindezért a 2010-ben meghirdetett önfinanszírozó felsőoktatás koncepcióját okolta, amelyről azt mondta: megbukott.

Kijelentette, a jelenlegihez mérhető forráskivonásra nem volt még példa. A kormányzat felsőoktatási szervezeti átalakítását az autonómia megcsúfolásának minősítette, és bírálta, hogy a kormány egyéves megállapodásokat köt a felsőoktatási intézményekkel.

A röghöz kötés a kormány felsőoktatási kudarca  
    
Hiller István, az MSZP képviselője a hallgatói szerződések rendszerét, a "röghöz kötést" a kormány felsőoktatási kudarca megnyilvánulásaként értékelte. Szerinte páratlan a hazai jogtörténetben, hogy a kormány ezt a szabályozást az alkotmány szintjére akarja emelni. A volt oktatási miniszter kiemelte: a hallgatói szerződések rendszere az Európai Unió egyik alapelvével, a munkaerő szabad áramlásával ellentétes, emellett nehezen ellenőrizhető és kijátszható is. Azt hallani - mondta -, hogy elsősorban Nyugat-Magyarországon egy új, virágzó üzletág alakul ki a diplomások formális magyarországi bejelentésére, majd külföldre utaztatására. Valóban ez a cél? - tette fel a kérdést.

A hulladéklerakási járulék tovább növelte a szolgáltatási díjakat

Szabó Imre az új hulladékgazdálkodási törvény kapcsán A káosz és kosz címmel benyújtott interpellációjában arról beszélt: bár a hulladéklerakási járulék célja helyes, de tovább növelte a szolgáltatási díjakat, és egyre-másra szaporodnak az illegális lerakóhelyek. Az MSZP-s politikus szerint van olyan megye, ahol a szakmaiatlan szabályozás miatt egyszerre két szolgáltató is elvinné a szemetet, és ezt az teszi meg, aki hamarabb odaér. A lakók nem akarnak duplán, sem többet fizetni - hangoztatta, azt firtatva, ki ezért a felelős.

Miért titkos ki, mennyiért nyert el felnőttképzési megbízásokat?

Sós Tamás bírálta, hogy a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét 2011 óta a korábbi részletességgel nem hozzák nyilvánosságra. 2011-ben és tavaly is sok képző cég nyert úgy tanfolyamot, hogy nem végzett korábban oktatást munkaügyi központnak, s az évek óta együttműködő, referenciával rendelkező felnőttképző cégek kiszorultak a piacról - mutatott rá, hangsúlyozva: nem átlátható a rendszer. Miért titkos ki, mennyiért nyert el adott képzést? - kérdezte, és azt kérte, a vonatkozó adatokat pótolják.

Kevesebbet érnek a megváltozott munkaképességűek?

Tóth Csaba arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek, vagy az ilyen munkavállalókat foglalkoztatók kevesebb pontszámot érnek a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázaton. Felsorolva a különböző pontszámokat, azt mondta: minden szempont többet ér, mint az ilyen munkavállalók foglalkoztatása.

Egyre nehezebb helyzetben a felsőoktatás

Nemény András a felsőoktatás helyzetéről beszélt, és kiemelte, hogy az egyetemek és főiskolák anyagi helyzete egyre rosszabb, a kormány egyre nehezebb helyzetbe hozza az intézményeket. Hangsúlyozta: ez havonta 200 millió forint elvonást jelent például a Nyugat-magyarországi Egyetem esetében, és 2010 óta az akkori 10,4 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra csökkent az intézmény állami támogatása. Szerinte amit a kormány a felsőoktatással csinál, az vállalhatatlan.

Hogyan lehet havi 28 ezer forintból megélni?

Nyakó István arról beszélt: polgármesterek keresték meg a múlt héten, mert a munkaügyi hivataltól kapott február 5-i levél alapján újra kell tervezniük a 2013-as évi közfoglalkoztatásokat. A módosítás szerint mindössze hat órában és legfeljebb öt hónapig lehet alkalmazniuk egy közfoglalkoztatottat, ami havi 37 ezer forintos juttatást jelent. Az MSZP-s politikus szerint az öt hónap lejárta után már csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás jár havi 22 800 forint mértékben. Nyakó István feltette a kérdést: hogy képzeli a kormány, hogy egy család havi 28 ezer forintból meg tud élni?

Foglalkozott-e a rendőrség az éhségmenetet provokáló molinóval?  

Steiner Pál azt mondta: az éhségmenetet súlyosan provokáló molinót kihelyező szervezet, a Civil Összefogás Fórum az Országgyűlési Őrség közreműködésével több törvénysértést is elkövetett. Példaként hozta, hogy a közterület-használatra kizárólag az Országgyűlés Hivatala adhatott volna engedélyt.

Arra várt választ: a hivatal vagy az őrség megkereste-e a rendőrséget annak érdekében, hogy megakadályozza "a törvénysértő provokációt"?  

Mikor írják ki az iskolafelújítási pályázatokat?

Tóth József azt akarta megtudni, hogy a kormány mikor írja ki az iskolafelújítási pályázatokat. Hangsúlyozta, hogy a köznevelési törvény alapján a működtető önkormányzatoknak nem kötelességük fedezni az állagmegóváson túli rekonstrukciós és fejlesztési költségeket. Hozzátette, hogy ehhez az állam pályázatokon keresztül nyújthat támogatást, de ezeket még mindig nem írták ki.

Soha nem volt ekkora a kórházak hiánya

Kovács Tibor a Magyar Kórházszövetség elnökének nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy soha nem látott mértékűre nőtt a kórházak pénzügyi hiánya és a várólisták hossza.

Rövid vita a Vigadó és a Műcsarnok MMA birtokába adásáról

Józsa István rövid felszólalásában annyit mondott, a Fidesz "kultúrkampfja (...) vissza fog ütni".