„Effektíve elveszik a pénzt emberektől is odaadják az oligarcháknak. Plusz kivéreztetik az önkormányzatokat” – mondta a tévé Egyenes beszéd című műsorában.
Hangsúlyozta: ez nem politikai kérdés, hiszen a helyi tömegközlekedéstől, az SZTK-tól, az orvosok felszerelésétől, és a választópolgárokat, helyben lakókat és az utazóközönséget ellátó szolgáltatásoktól veszi el a pénzt a kormány.
A gépjárműadó elvonása és a szolidaritási adó megemelése, valamint a járvány következtében kieső önkormányzati bevételek tetejébe a kormány most az önkormányzatok területén kihelyezett plakátok utáni adót is el akarja vonni, tovább súlyosbítva anyagi helyzetüket. Példának hozta Budapest III. kerületét, amely a napokban közölte: idén 110 millió, jövőre 200 millió forinttól esik el.
S ami a legrosszabb, még csak nem is arról van szó, hogy az állam átveszi ezt az adóbevételt és valami megfogható dologra költi, például „remek, fűthető stadionülésekre”, hanem a pénz marad a cégeknél, amelyek nagyrészt Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekkörébe tartoznak.
Ráadásul a piac két meghatározó plakátcége mára szintén Mészáros és Garancsi érdekkörébe került.
Harangozó visszaidézte ezek közül az egyik, az ESMA történetét, amelyet törvénymódosítással tettek „valami egészen gusztustalan módon” tönkre: KRESZ-módosításssal akarták az utak melletti óriásplakátjait kiszorítani, aztán amikor „megtetszett a NER-nek”, „amint az ESMA eladta és Garancsi megvette, a törvényjavaslatból ezt a részt a törölték”.
„Erre mondtam azt, hogy ez effektíve útonállás. Ennyi erővel körbevehetnék az épületet és fegyvert foghatnának a tulajdonosra, hogy ’komám, akkor itt írd alá, mert különben lecsukunk vagy lelövünk’” – mondta Harangozó, hozzátéve: ez a mostani plakátpénz-elvonás előzménye.
Az MSZP által indított népszavazási kezdeményezésre áttérve ismertette annak három kérdését:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a természetes tavak melletti, köztulajdonban álló strandokra történő belépésért ne kelljen belépődíjat fizetni?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra a 2020. augusztus 1-jén fennálló állapothoz képest építési és változtatási tilalmat rendeljen el?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra elidegenítési és változtatási tilalmat rendeljen el?
Kiemelte: az emberek értik, mi a tét, s a többi ellenzéki párt is sokat foglalkozik a kérdéssel. A Covid-19 járvány miatt pedig fel is értékelődtek a természetes tavak, hiszen az emberek nagy része legfeljebb ide tud majd eljutni, és ez évekig így maradhat.
S ha az első kérdést el is kaszálja a Nemzeti Választási Bizottság, a másik kettő, „azt gondolom, hogy nem megakadályozható” – mondta, hangsúlyozva: itt az a tét, hogy sem az állam, sem az önkormányzatok nem privatizálhatnak, nem játszhatják át a haveroknak a tulajdont.
„Itt valami tényleges, érdemi dolgot az emberek meg tudnának akadályozni” – mondta Harangozó, hangsúlyozva: ezért érdemes ezzel foglalkozni.
Felidézte: a balatoni hajókikötőket is „megszállta az állam”, és magáncégeknek akarták kiadni őket, de ez ellen még a fideszes polgármesterek is felemelték a szavukat.
Szintén nem tudta a Fidesz megakadályozni az emberek akaratának érvényesülését a vasárnapi boltzár ügyében, mert bár „majdnem agyon csapták a kopasz verőlegények” Nyakó Istvánt, amikor a párt népszavazási kezdeményezését be akarta adni, a Fidesz látta, hogy az emberek többsége az MSZP álláspontján van, ezért maga kezdeményezte az Országgyűlésben a boltzár eltörlését.
