Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta, meghívást kapott a Covid 2021 Vizsgálóbizottságtól Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Müller Cecília országos tisztifőorvos, valamint Mészáros Lőrinc vállalkozó is, de nem jelentek meg. „A kormánypártok tudomásunkra adták egyértelműen, hogy nem kívánnak részt venni ebben a munkában” – mondta Szabó, hozzátéve, a következő ülésre is várják őket.
Aláhúzta, az ellenzék szerint a nyilvánosságnak joga van tisztán látni ezekben a kérdésekben, illetve az emberek jövőjével kapcsolatban, a járványkezelést „ a végletekig elbaltázó” Orbán- kormánynak pedig kötelessége meghallgatni a kritikus hangokat is.
Szabó elmondta, az első ülésen részt vevő dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyugalmazott főosztályvezetője is megerősítette, már augusztusban lehetett látni, hogy erősen emelkedni fog a fertőzésszám, lehetett volna védelmi intézkedéseket hozni és megakadályozni a kirívóan magas halálozási arányt. „Például, nem kellett volna megrendezni 20.000 fő előtt a Ferenváros-Juventus meccset, a 3600 milliárd forintos gazdaságvédelmi alapból pedig optimista számítás szerint is csak 900-at költött el rendeltetésszerűen a kormány, annak 75%-a nem az emberek segítésére ment”.
Varga Zoltán, a DK politikusa elmondta már az első bizottsági nap után is látni lehet, hogy a kormány járványvédelmi teljesítménye katasztrofális. “Míg az ország bukott az elmúlt egy évben, munkahelyek ezreit veszítette el, addig az Orbán Viktorék nyertek mindezen. Azon ritka kormányok egyike, akik még a koronavírusból is előnyt tudtak kovácsolni, (…) oligarcháik milliárdokat tudtak kaszálni, miközben a turizmusban, vendéglátásban dolgozók lehúzhatják a redőnyt”. Követelte, hogy fizessék ki a kis- és mikro vállalkozások elmúlt évi árbevételének 80%-át, valamint a dolgozók bérének 80%-át is.
Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik országgyűlési képviselője elmondta átlátható és felelős gazdasági intézkedésekre lenne szükség, azonnal költségvetési átcsoportosításokkal. „Segíteni kell az önkormányzatokat (…) a nemzeti vagyon elherdálását pedig azonnal hatállyal le kell állítani”.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke az egészségügy felkészületlenségét emelte ki a kormányzati fiaskók közül. „Amikor lehetett látni, hogy jön a vírus, nem készítették fel az egészségügyet, a laborkapacitásokat, elmaradtak a tesztelések és a mai napig is elmaradnak. Az országot se készítették fel az oltási programra, még mindig sok a kérdőjel”. Elmondta, a 2022-es kormányváltásra készülve, az ellenzéki szövetség feladata adni egy iránymutató programot, ami kivezeti az országot mind a szociális, mind a gazdasági válságból.
Cseh Katalin, a Momentum parlamenti képviselője rávilágított, „Magyarországon csak minden huszadik embert támogat a kormány, amikor rászorul, míg az általuk mintaországként tekintett Ausztria minden ötödiket. Szomorú látni, hogy Európában Magyarországon volt az egyik legnagyobb GDP-zuhanás a második negyedévben, és az is, hogy nem hallgatják meg a tönkrement vállalkozókat”. Megjegyezte, ha tényleg tanulni akarna a kormány a hibáiból, titkolózás helyett eljöttek volna az ülésre és jegyzeteltek volna.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a hazánkban uralkodó bizalmi válságról, államirányítási káoszról és nagyfokú késlekedésről beszélt, mint az ülés fő tanulságairól. Elmondta, számítanak arra, hogy a Fidesz megvádolja majd az ellenzéket azzal, hogy a bizottság felállítása is továbbnöveli a bizalmatlanságot, és hogy nem segítik a kormány munkáját, céljuk ezzel szemben éppen az, hogy a lakosság olyan átfogó képet kapjon a járványkezelésről, amit eddig nem kaphatott.
Elmondta az alacsony oltási kedv is a dezinformációk sokaságának, a titkolózásnak és a kormánnyal szembeni bizalmatlanságnak tudható be. „A bizottság célja az, hogy a jövőre nézve a következő kormányoknak legyen hova nyúlniuk, és tudjanak válságot vagy vírust kezelni Magyarországon”.
Mint óriási hibát kiemelte az Egészségügyi Minisztérium létének hiányát, valamint Ócsai véleménye alapján az ÁNTSZ szétverését, a régebbi magyar pandémiás terv és egy szakmai alapon működő járványügyi szerv hiányát.
A szocialista politikus emlékeztetett, a megkésett intézkedések járultak hozzá Magyarországon a járvány elterjedéséhez, még Jakab Ferenc, a kormány favorizált virológusa szerint is.
Végezetül olyan javaslatok megtételét szorgalmazta, melyek egyszerre növelik az emberek oltási hajlandóságát és segítik a gazdasági fellendülést.