A nyugdíjasok kifosztása, az önkormányzatok segítése, a parlamenti munka további menete, a rokkantnyugdíjasok kártalanítása valamint az önkormányzati választások plakát-botránya voltak. Erről tartott sajtótájékoztatót péntek délután Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője.
Tóth Bertalan elmondta, elsőként annak az országjárásnak a tapasztalatait összesítették, amit elkezdtek és jövő héten és az azt követő héten is folytatnak még. „Az MSZP stratégiát alkot 2022-ig, és ezt a párttagokkal megvitatva, illetve a helyi önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, polgármesterek tapasztalatait is begyűjtve kívánom majd a március 14-i kongresszus elé terjeszteni” – jelentette be.
Hangsúlyozta, a stratégia középpontjában az esélyteremtő állam megteremtése szerepel, és szeretnék, ha ez részévé válna majd a közös ellenzéki programnak.
Az országjárás tapasztalatairól szólva, Tóth kiemelte, „Elementáris erővel jön szembe az egészségügy tragikus állapota: A háziorvosi körzetekben az orvoshiány, a kórházakban a szakorvosok, szakápolók hiánya, a hosszú várólisták, és lehetne még sorolni. A kórházak 70 milliárdos adóssága mellett a mindennapi betegellátásban gondot okoz az orvoshiány, az alulfizetett ápolók és orvosok tragikus helyzete.”
A szocialista politikus szerint a nyugdíjasok kifosztása is alap probléma. „A költségvetés meghatározott egy 2,8%-os nyugdíjemelést. Miközben az új inflációs adat 4,7%-os áremelkedést mutatott, az élelmiszerárak brutális, kétszámjegyű mértékben növekedtek, a sertéshús például 30%-kal. Ezért van esélyteremtő programunkban, hogy a nyugdíjminimumot drasztikusan meg kell emelni, azonnal el kellene kezdeni a nyugdíj-felzárkóztatási programot és át kell térni a svájci indexálásra, amely a munkabérek emelkedését is számba veszi a nyugdíj-emelésnél. Ha a tavalyi évet nézzük, ez alapján egy 6,5%-os emelést kellet volna végrehajtani” – mondta Tóth Bertalan.
A pártelnök hangsúlyozta, az önkormányzatok esetében a legnagyobb gondot az iparűzési adó szabályainak kilátásba helyezett megváltoztatása jelenti. „Tragikus lenne, ha a kormány beváltaná ezt az ígéretét, Orbán Viktor ugyanis bosszút áll ezzel a magyar választókon, az embereken és az önkormányzatokon. Ezzel egyes városoknál több milliárd, de a kisebb településeken is több száz-, több tízmillió forint kiesést okozna. Azok a programok, amelyek az ott élők mindennapjait segítenék, mint a szociális bérlakások építése, a klímavédelmi tervek, az időskorúak gondozása, mind veszélybe kerülnek.”
Az MSZP frakcióvezetője elmondta, az országjárás során a polgármesterek és az önkormányzati képviselők azt kérték, az MSZP frakciója álljon ki értük a Parlamentben. „Mi ezt meg fogjuk tenni: a nyugdíjasokért, az egészségügy javításáért, az iparűzési adó szabályainak megtartásáért, és az önkormányzatok mellett is kiállunk, színezettől függetlenül” – ígérte.
A mai ülés során MSZP képviselőcsoportja áttekintette az új házszabály rendelkezéseit is. „Tulajdonképpen itt Kövér László duzzogásáról van szó, de megállapítottuk, egy „alaki demokráciát” hozott létre a Fidesz a NER rendszerén belül. „Mintha létezne” Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, független ügyészség és Parlament Magyarországon. Ezért parlamenti munkánkat arra fogjuk leszűkíteni, ami lehetőséget ad az MSZP képviselőcsoportja számára: a nyilvánosságot kihasználva próbáljuk továbbra is eljuttatni üzeneteinket a választópolgárokhoz.” Hozzátette, az ellenzéki együttműködés tekintetében is terep a Parlament: politikai munkánkat továbbra is együtt, összehangolva fogjuk végezni a többi ellenzéki frakcióval.
A szocialisták elnöke elmondta, a rokkantnyugdíjasok kártérítésének képviseletéről is döntött az MSZP frakciója. „A Strassbourg-i döntés nyomán az Alkotmánybíróság is előírta, hogy 2019.március 31-ig az Országgyűlés fogadjon el egy olyan törvény, ami a rokkantnyugdíjasok kártérítéséről szól. Ez lassan egy éve volt, azóta sem tett a Fidesz semmit. Az MSZP újra benyújtja azt a határozati javaslatot, ami kötelezi a kormányt 168000 honfitársunk kártalanítására.”
Végezetül Tóth megemlítette az önkormányzati választási kampány plakát-botrányát, ahol is a Fidesz mindenféle trükkel igyekezett megakadályozni, hogy plakátokat tudjanak kihelyezni az ellenzéki pártok. „Végigvittünk egy eljárás-sorozatot Szekszárdról kiindulva, ahol született egy alkotmánybírósági döntés, amely kötelezte a Parlamentet, hogy rendezze az vonatkozó Alaptörvény-ellenes jogszabályt tavaly december 31-ig., hiszen az oszloptulajdonosok saját kényük-kedvük szerint dönthetnek úgy, hogy engedélyezik-e a plakátokat. Be fogunk terjeszteni egy törvényjavaslatot, ami ezt rendezi. Ragaszkodunk ahhoz, hogy közterületen meg lehessen jeleníteni az ellenzék plakátjait.”
