Harangozó Gábor, az SZDI programigazgatója nyitóbeszédében elmondta, a Szociális Demokráciáért Intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együttműködve progresszív politikai szereplők, vezetők és kutatók bevonásával programsorozatot indít, melynek első részében a skandináv modell kerül bemutatásra, valamint a baloldali pártok és a szakszervezetek közötti partnerség fontossága.
Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt társelnöke köszöntőjében elmondta, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nem jöhet létre jóléti társadalom sem, ezért az MSZP gondolkodásának is szerves részét képezi ez a gondolatmenet. A skandináv jóléti modell több, mint szociális piacgazdaság, hiszen a skandináv országok bebizonyították, hogy ki tudnak törni a szegénységből, és hogy a szociáldemokrata társadalompolitika a gazdasági fejlődést nem akadályozza, hanem ennek kedvező feltételeket hoz létre. A skandináv államok példája azt is mutatja, hogy téves az az elképzelés, hogy a gazdasági fejlődés a jóléti intézmények felszámolásával érhető el. Ezzel szemben a béreken, a munkajogokon nem szabad spórolni, „a baloldali gazdasági fordulatnak ez a lényege, hogy nem kell megszorítás” – emelte ki Kunhalmi Ágnes. Magyarországon az érdekvédelmi szervezetek jogainak csorbításával a kormány azt éri el, hogy a szakszervezetek a létükért küzdenek, hasonlóan, mint az ellenzéki pártok. Ezért kell megérteni azt, hogy a szakszervezeteknek és a pártoknak össze kell fogni, csak így lehet előrelépést elérni, a demokrácia alapját a szakszervezetek képezik, a munkavállalókat ezért meg kell védeni. „A szakszervezeti jogokért, a demokráciáért és egy ország jólétéért újra és újra meg kell harcolni” – zárta gondolatait az MSZP társelnöke.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke beszédében elmondta, már 1991-ben is svéd szakszervezeti aktivistáktól tanult, amiért nagyon hálás. Azonban észre kell venni, hogy a világ válságról válságra billeg, melynek okai megegyeznek: a nagytőke, a multinacionális cégek és a bankok. Ezen válságok árát azonban rendre a munkavállalók fizetik meg, alacsony munkabérekben, rossz munkakörülményekben és rossz egészségügyben. Ahhoz, hogy ez változzon, a munka világában szükség van fékekre és ellensúlyokra, melyek az érdekvédelmi szervezetek és a szociáldemokrata pártok. Ha ezek nincsenek, akkor szabadon csorbíthatja a munkavállaló jogait a munkáltató. Megteheti a munkáltató, hogy kevesebbet költ munkavédelemre, melynek eredményeképp a dolgozóknak az egészségüket kell feladni. Komjáthi Imre beszédét azzal zárta, hogy a szociáldemokraták feladata az, hogy erős szövetségesei legyen a szakszervezeteknek, hiszen ezek a munka világának immunrendszere.
Jan-Erik Støstad, a SAMAK főtitkára elmondta, hogy túlságosan eltérő a történelem, a demográfia, a földrajz és a kultúra ahhoz, hogy az északi modellt egy az egyben át lehessen emelni és ugyanúgy megvalósítani Magyarországon. Ugyanakkor mindig lehet tanulni más országok tapasztalataiból, egyes elemek pedig átemelhetőek.
A szociáldemokrata pártok és a kékgalléros munkások érdekképviseleti szerveinek együttműködése 137 éves múltra tekint vissza, hiszen a szervezet 1886-ban kezdte meg a munkáját. „Ez a múlt az erő jele, mert azt bizonyítja, hogy ez az együttműködés az idő próbáját kiállta” – mondta Jan-Erik Støstad.
A statisztikai adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy Európa északi államai évtizedek óta az élen végeznek sok gazdasági mutató tekintetben. De ez nem véletlen, komoly munka és politika van mögötte. Az északi modell a bizonyítéka annak, hogy a siker egyik kulcsa az, ha jó az együttműködés a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel. Az északi érdekképviseleti szervezetek kemények, erősek, de együttműködők.
Az északi modellnek három fontos pillére van. Az első a gazdasági kormányzás, amelynek része a prudens, körültekintő gazdaságpolitika, a nyílt kereskedelem és a magas foglalkoztatottságra való törekvés. A második pillér a jóléti állam, különösen az olcsó állami szolgáltatások, az elérhető oktatás és az aktív munkaerő politika. A harmadik pillér pedig a munkavállalói szervezettekkel való stratégiai partnerség, továbbá a koordinált bértárgyalások, valamint a legalacsonyabb bérek folytonos felemelése.
Ha egy háromlábú szék egyik lábát kivesszük, akkor összedől a szék, ugyanígy az északi modell mindhárom pillérére fontos és szükséges ahhoz, hogy a rendszer jól működjön.
Anders Bergerus, a Svéd Szakszervezeti Szövetség főtanácsadója azzal kezdte beszédét, hogy bár vannak különbségek a svéd és a magyar munkavállalói helyzet között, de nagyon sok a hasonlóság is. Ugyanazokkal a problémákkal küzdenek meg, csak különféle szinteken.Tapasztalait osztotta meg a konferencia résztvevőivel.
Legfőképp arról beszélt, hogy az érdekképviseletek és a politika együttműködése miért fontos? Közös az ideológia, közösek az értékek, együtt kell működnie a politikának és a szakszervezeteknek. „Az együttműködő szervezetek egymástól erősebbekké válhatnak, hogy a szociális kritikát megjelenítsék, az emberek mindennapi tapasztalatait összegyűjtsék, és ideológiai perspektívát teremtsenek. Fontos, hogy meghallgassuk, mit mondanak az emberek a munkahelyeken, és csatornát teremtsünk a politikai rendszer számára, hogy ezt eljutassuk hozzájuk és konkrét politikát alakítsunk ki, ehhez szociális változásra van szükség. Erre az együttműködésre a jelenkor, 2023 sokkal alkalmasabb, mint régen. Hiszen régen nem volt internet, mobiltelefonok, ma már semmi nem áll az együttműködés útjában.”
A főtanácsadó szerint az északi modellel szembe megy a jobboldali kormányok ideológiája: ők elhallgattatják a dolgozókat, nem lehet önálló véleményük, ezáltal csökken az érdekképviselet lehetősége, a munkakörülményeket eszközként használják fel a versenyelőny érdekében. Svédországban tárgyalás zajlik a szakszervezetekkel a kollektív szerződésekről, a bérekről, a munkafeltételekről, túlóráztatásról, a munkaidőmeghatározásáról. Azon dolgoznak, hogy még szorosabb együttműködés legyen a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. Felszólalását egy ígérettel zárta, ami minden szakszervezeti tárgyaláson elhangzik, eszerint alacsonyabb béreket, és rosszabb munkakörülményeket sosem fogadnak el, mint ami jelenleg van.
Beszédet mondott Zlati Róbert a MASZSZ elnöke is. Felszólalásában elmondta, hazánkban intézményi válság van, melybe beletartoznak a szakszervezetek is. Azonban ez egy társadalmi probléma, ezért fontos hátrébb lépni és alaposan átgondolni az elképzeléseket, hiszen hosszútávon kell tervezni, egy hosszú együttműködésre kell készülni az érdekvédelmi szervezetekkel. Hozzátette, lehet küzdeni a nyugdíjasok és a fizetések felzárkóztatásáért, azonban ezt már a munkavállaók helyzetének rendezésével kell kezdeni. Továbbá fontos kiemelni, hogy a magyar szakszervezetek és a baloldal együttműködése jelenleg is létezik és ugyan alacsonyabb szinten, mint a skandináv országokban, de van együttműködés és folyamatos a közös munka. Zlati Róbert elmondta, a franciákat kell példaként tekinteni olyan tekintetben, hogy Franciaországban a nyugdíjba vonulás előtt évekkel már csak részmunkaidőben dolgoznak az emberek, olyan erősek a fizetések. Végezetül kiemelte, a magyar érdekvédelmi szervezeteknek fontos megmaradni és további eredményeket, az északiakhoz hasonlókat elérni.
