Orbán Viktor kormányfő azonban ennek ellenére bejelentette, 180 milliárd forint önkormányzati adósságállomány átvállalásáért cserében a kabinet bekebelezheti a több százmilliárdos intézményhálózatot.
Megállapodást kötött az Orbán-kormány a megyei közgyűlések vezetőivel, melynek értelmében 2012. január 1-jétől az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket - jelentette be a kormányfő. Orbán Viktor elmondta: a kormány átvállalja a megyék felhalmozott adósságát, mintegy 180 milliárd forintot. Az átszervezést azzal indokolta, hogy a rendszerváltáskor kialakult hibás modellt számolják fel. A megyék egyre több és több feladatot, intézményt kaptak az államtól és a települési önkormányzatoktól is, de mindehhez nem kapták meg a szükséges finanszírozást.
A kórházat, iskolát viszont működtetni kell, ezért a hiányzó pénzt hitelből pótolták, ami a megyék súlyos eladósodásához vezetett - magyarázta. Orbán szerint az eladósodás azt is eredményezte, hogy jelentős különbség alakult ki a megyei intézmények színvonala között. Az állami egységes irányítási rendszer - a központi finanszírozás - a területi egyenlőtlenségeket is felszámolja - ígérte a kormányfő, hozzátéve: a kormány tárgyalásokat kezd a megyék hitelezőivel az átvállalt adósságról. Reményei szerint az állam jobb feltételeket tud elérni, mint a 19 megye külön-külön.
A kormány még ősszel az Országgyűlés elé terjeszti az új rendszer kialakításához szükséges törvényjavaslatokat. A megyei közgyűlések január elsejétől a települések fejlesztésével fognak foglalkozni, a fejlesztéspolitika összehangolása lesz a fő feladatuk - jelentette be a miniszterelnök.
Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének fideszes elnöke azt mondta: egy régóta húzódó tárgyalássorozat végére sikerült pontot tenniük. Nem könnyű szívvel hozták meg ezt a döntést, ugyanakkor a szövetség és minden megyei elnök eltökélt abban, hogy ezt az átalakítást végrehajtsák és megvalósítsák a kormányprogramot. (Minden megyei közgyűlési elnök kormánypárti - a szerk.)
A megyei intézményrendszer államosítása ennek ellenére korántsem lefutott ügy.
Egyfelől máig nem jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amelyet a kabinet egyes tagjai múlt szerdára ígértek, s amely elrendelné az előkészületeket a szükséges jogszabály-módosításokhoz. Múlt szerdán tárgyalt ugyanis a határozattervezetről a kabinet, Orbán bejelentése alapján pedig egyértelmű, hogy döntöttek is. Ám mindezt ugyanúgy zárt ajtók mögött tették, mint ahogy a megyei elnökökkel megállapodtak - először augusztusban, másodszor pedig most. Ráadásul azok a módosító javaslatok sem kerültek a Ház elé, amelyeket kormányzati forrásunk múlt hétre ígért, s amelyek a budapesti intézmények államosításhoz szükségesek.
Változtatni kellene az önkormányzati törvényen, az államháztartási, az egészségügyi ellátást szabályozó, továbbá a közoktatási jogszabályokon is ahhoz, hogy a kormány állami tulajdonba vehesse elsőként, még ősszel Budapest, jövő januártól a megyei önkormányzatok, később pedig a települések egészségügyi, közoktatási, szociális,- gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint közművelődési intézményeit. A 19 megye 739 intézménye közül a kórházak és járóbeteg szakrendelők a nemzeti erőforrás miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv, azaz a GYEMSZI fenntartásába kerülnek, minden más intézmény pedig a megyei kormányhivatalokhoz, pontosabban az úgynevezett Megyei Intézményfenntartó Központokhoz.
Jogi aggályokat vethet fel az is, hogy visszamenőlegesen, szeptember 1-től elidegenítési és terhelési tilalmat rendelnének el az átvételre váró önkormányzati vagyonelemekre, azaz a fővárosi és megyei önkormányzatok tulajdonában lévő intézményrendszer átadásának a szeptember elsejei állapotnak megfelelő vagyonleltár alapján kell majd megtörténnie. Az is biztos: az állam nem fizet egyetlen fillért sem az önkormányzatoknak vagyonelemeik átadásáért. Ez ugyanis az illetékesek szerint "jár" az állami adósságátvállalásért cserében.
Azt ugyanakkor a kormányzati vezetők sem titkolják; az ingatlanok, illetve maga az intézményhálózat jóval nagyobb érték, mint a teljes önkormányzati adósságállományhoz képest "eltörpülő" intézményi tartozások.
A megyék államosítása egyértelmű jelzés, hogy Magyarországon vége van az önkormányzatiságnak - mondta lapunknak Sós Tamás szocialista képviselő. A Heves megyei közgyűlés volt elnöke szerint a megyei önkormányzatok intézményeinek elvétele teljesen kiüresíti a képviselő-testületeket, s csak a látszat kedvéért foglalkozhatnak majd a területfejlesztéssel, a források felett ugyanis nem rendelkezhetnek.
Egy ilyen intézkedés kizárólag a hatalomkoncentrációt, nem pedig a választók érdekét szolgálja, főként úgy, hogy a megyei közgyűlések nem erre kaptak felhatalmazást a 2010-es választásokon. Sós szerint kérdéses, hogy a kormánypárti politikusok miért asszisztálnak az önkormányzati rendszer szétveréséhez, hiszen ezzel egyértelműen megszegik az esküjüket, s elkótyavetyélik z közösségi vagyont.
Az MSZP felszólította a fideszes közgyűlési elnököket, hogy azonnal vonják vissza a megyék vagyonának elherdálásához adott hozzájárulásukat. Lukács Zoltán közleménye szerint az intézményrendszer a közösség vagyona, nem pedig a közgyűlési elnököké.
Tarlós még mindig nem érti
"Ez az állítás biztos, hogy pontatlan, sőt, téves" - reagált Tarlós István a hvg.hu felvetésére, miszerint a kormány nem kíván fizetni egyetlen államosított fővárosi intézmény után sem. A főpolgármester módosította korábbi kijelentését, s már nem azt mondta, hogy nem ír alá Budapestnek vagyonveszteséget okozó megállapodást. Azt mondta: "semmit nem írok alá, amíg az átadás jogszabályi háttere nem megkérdőjelezhetetlenül rendezett." Réthelyi Miklóssal is készült interjú a hvg.hu-n, amelyben a nemzeti erőforrás miniszter kijelentette: "semmilyen kártalanítás nem lesz a fővárosi kórházak államosítása nyomán, ha kell, ennek érdekében jogszabályt is módosít a kormány." Tarlós a héten tárgyal Orbán Viktorral, itt a főpolgármester is értesülhet a kormány álláspontjáról.
Mi marad a megyékből, ha mindent államosítanak?
Manninger Jenő, a Zala megyei közgyűlés fideszes elnöke: Kár lenne titkolni, hogy a döntés miatt csökken a megyei közgyűlések szerepe. Ugyanakkor a testületek felelnek majd a fejlesztési stratégia végrehajtásáért, a megyék döntenek arról, mi valósuljon meg a pályázati forrásokból. Arról azonban még nincs döntés, hogy a fejlesztési feladatokat hogyan adják át a megyéknek.
Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés fideszes elnöke: Nem gyengülnek, hanem erősödnek majd a megyék azzal, hogy az állam átveszi tőlük az önkormányzati intézkedéseket. A jövőben ugyanis fenntartás helyett területfejlesztéssel foglalkozhatnak majd. A megye fogja meghatározni, hogyan fejlesszék intézményeit, pályázatokról döntenek, az emberek számára ez a fontos.
Mengyi Roland, Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke: Most lesz csak igazán jelentősége a megyének. Januártól helyben döntenek a fejlesztésekről, a munkahelyteremtésről, de nem fognak eladósodni, mint a szocialista kormányok idején, amikor nem is tehettek mást.
NÉPSZAVA-információ /
Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=477553
