A félmillió külföldön dolgozó magyar után több százmilliárd forint nem folyik be az államkasszába. Ha minimálbéren számoljuk az adó és járulékbevételeket, ez akkor is a GDP 1,4 százaléka. Ha mindehhez hozzáadjuk az ott élők teljes jövedelmét, ami így nem a magyar gazdaságba forog vissza, akkor ezermilliárdokban mérhető a kieső összeg.
Félelmetes az is, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitikai katasztrófa nyomán már nemcsak egyéni munkavállalók, nemcsak pályakezdő fiatalok, de egyre több család vág neki a külföldi útnak. Mi több már az idősebbek és vállalkozók is az országon kívül keresnek megélhetést.
Vannak olyan kistelepülések, ahol már a munkaképes lakosság 70 százaléka külföldön dolgozik.
Másik szomorú tény, hogy a magyar munkaerőpiac és a teljes magyar gazdaság olyan szinten van romokban, olyan szinten kilátástalan a közeljövő, hogy a külföldi munkavállalók már egymást is segítik az elhelyezkedésben. Barátok, családtagok szereznek egymás számára munkát, szállást.
Az új magyar kivándorlás az egyik legnagyobb bűne az Orbán-rezsimnek. Nemcsak a teljes kilátástalanságot mutatja, nemcsak idegen életkörülményekbe kényszeríti a családokat, de óriási gazdasági hátrányt is okoz.
Winkfein Csaba,
elnökségi tag
Menekül a munkavállaló, nem jön a pénz
Az Orbán-rezsim "forradalma" óta döbbenetes mennyiségben hagyják el az országot a munkavállalók. A problémát Orbánék a szőnyeg alá söprik, miközben ez nemcsak társadalmi katasztrófát, de súlyos nemzetgazdasági gondot is jelent.
