A kormánypártok ugyanis csupán szavakban támogatják a szakmunkás-oktatás fejlesztését, valójában milliárdokat vonnak el az ágazattól, iskolák tömegeit készülnek bezárni és tandíjjal riasztanák el a tanulók egy részét. Ráadásul a fiatalok többsége az alacsony jövedelmek és a társadalmi megbecsülés hiánya miatt kerüli a szakképzést.
Megtévesztő kommunikációt alkalmaz a kormány a szakképzés átalakításával kapcsolatban - mondta lapunknak Sós Tamás. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint bár szavakban a miniszterelnök és a nemzetgazdasági tárca a munka és a szakmák becsületének helyreállítását, a szakképzés megerősítését és a foglalkoztatottság emelését ígérik, valójában szinte minden intézkedésük ez ellen hat. Ezért Sós Tamás mellett Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Gúr Nándor szocialista képviselő határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek - ezt a szeptemberben induló parlamenti ülésszakban tárgyalják majd -, amely felszólítja a kormányt a szakképzést érintő súlyosan hátrányos jogszabályok, kormánydöntések megváltoztatására.
Sós Tamás szerint az egész szakképzési átalakítás komolysága, tervszerűsége kérdőjeleződik meg azzal, hogy alig 1 héttel a tanévkezdés előtt, hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben a nemzetgazdasági tárca rendelete a szakképesítések vizsgakövetelményeiről. A szakképzési törvény jogállami elveket sértő jellegére utal Szabó Máté alapjogi biztos alkotmánybírósági beadványa is - amelyben a törvény megsemmisítését kérte -, mert a jogszabály számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel, így a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak sincs lehetőségük felkészülniük az alkalmazására - emlékeztetett a képviselő. Az ombudsman egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy az első szakképzés ingyenességének az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztése nincs összhangban az alaptörvényben meghatározott, az ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel.
A szocialista politikus szerint megdöbbentő, hogy hiába képtelen valaki betegsége miatt tanulmányait időben befejezni vagy egészségügyi alkalmatlansága, hiányzó szakmai készségei miatt kénytelen váltani, a szakképzési törvény csak az iskolai rendszerben meghatározott időszakon belül megszerzett első szakképzést teszi ingyenessé. Európában egyedülállónak tekinthető a tankötelezettség korhatárának csökkentése is, ráadásul az új, 3 éves szakképzésben a fiatalok leghamarabb 17 évesen juthatnak szakmához, az új korhatár azonban 16 év. Sós úgy vélte, további problémát jelent, hogy nem minden szakképesítés megszerzéséhez megfelelő a 3 év, egyes szakmákhoz elég lenne akár 2 év, másoknál 4 év és érettségi megszerzése is szükséges lehet. A szakközépiskolákban jövőben megszerezhető "szakmai érettségi" viszont felesleges végzettség: a gimnáziumi érettségihez képest "alulértékelt" lesz, így a továbbtanuláshoz kevés, szakmát viszont nem ad, így az elhelyezkedést sem segíti.
Sós szerint a szakképzés népszerűségének növelésében fontos lenne a szakmunkások jövedelmének növelése és társadalmi presztizsük javítása is. A duális képzés pedig csak akkor működhet, ha a kormány adókedvezményekkel bővítené a gyakorlati képzést végző vállalkozások körét, amely jelenleg mindössze a hazai cégek 2 százaléka. Érdemes lenne a felsőoktatáshoz hasonló "kreditrendszer" bevezetése is a szakképzésben, amely biztosítaná a szakmák és képzések közötti átjárhatóságot, valamint a megelőző tanulmányok, végzettségek beszámítását is az újabb szakmák oktatása során.
Az MSZP javaslatai
- növeljék a szakképzési hozzájárulást, pótolva az elvont 6 milliárdot
- növeljék a szakképzésben részt vevő vállalkozások körét
- csökkentés helyett növeljék a hazai munkaerő képzettségi szintjét
- tegyék lehetővé a korábban megszerzett tudás beszámítását egy újabb szakma tanulásánál
- a cégek szakképzési hozzájárulásuk terhére fizethessék dolgozóik nyelvi és informatikai képzését
Fülkeforradalom a szakképzésben
- megfelezték az oktatási intézmények normatív támogatását
- csökkentették a gyakorlati képzésre jutó fajlagos költségeket
- szakképző intézmények tömegeit zárják be, vonják össze
- a tankötelezettségi korhatár csökkentése miatt a fiatalok végzettség nélkül eshetnek ki a közoktatásból
- 14 éves kortól tanulószerződéssel dolgoztathatják a tanulókat, a minimálbér ötödéért
- 2-ről 1 évre csökken a közismereti (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv stb.) képzés
- tandíjat fizethetnek a képzést váltó, évismétlő vagy tanulmányaikat szüneteltető fiatalok
- a cégek nem fizethetik szakképzési hozzájárulásuk terhére dolgozóik képzését
Tandíjas közoktatás
Alig 4 munkanappal a szeptember 3.-i iskolakezdés előtt, tegnap hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság a köznevelési törvényre vonatkozó végrehajtási utasításokat. A rendelet többek között egységesen meghatározza a térítési kötelezettséget a nappali képzésben és a felnőttoktatásban. Tandíjat azokban az iskolákban, kollégiumokban szedhetnek, amelyek az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott nevelési és oktatási feladatokhoz képest "többletszolgáltatást" nyújtanak. Erre az egyházi és magánintézményeknek is lehetőségük lesz. A tandíj, illetve a kedvezmények és mentességek szabályozását az intézmény fenntartójának hatáskörébe utalja a kormány.
Molnár Richárd /
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=580348
Népszava
2012. augusztus 29. 08:39
Mentené a szakképzést az MSZP
Országgyűlési határozati javaslatban kéri az MSZP a szakképzést érintő hátrányos kormányzati intézkedések megváltoztatását.