mszp.hu | Belföld, Külföld
2022. január 26. 12:23

A partnereink azt nézik, mit mond majd Orbán a Putyinnal való találkozás után

A partnereink azt nézik, mit mond majd Orbán a Putyinnal való találkozás után
A NATO tagországai egységesek az orosz-ukrán helyzet megítélésében, ám az nem néz ki jól, hogy Orbán egy ilyen érzékeny időpontban Oroszországba látogat – jelentette ki Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke szerda reggel azt ATV Start című műsorában.

Oroszországgal kapcsolatban a NATO tagországai egységesen lépnek fel még akkor is, ha a két ország között kibontakozó konfliktus megoldásának lehetőségeiről eltérő a véleményük – mondta az MSZP-s politikus, hozzátéve: egyelőre Magyarország sem képvisel a NATO-n belül eltérő álláspontot.

Ugyanakkor Mesterházy úgy fogalmazott: „finoman szólva is érdekes szituáció lesz”, ha a mostani konfliktus közepén Orbán Viktor egy NATO tagország kormányfőjeként Moszkvába látogat. „Ilyenkor általában a partnerek azt szokták nézni, hogy a megbeszélések után mi hangzik el” – jelentette ki a politikus, és rámutatott: akkor dől majd el, hogy Magyarország tartja-e magát a NATO egységesen képviselt kommunikációjához, vagy az történik, mint Kazahsztán esetében, amikor a magyar kormány az Európai Unióban egyedüliként az orosz narratívát fogadta el és a diktátor államelnök mellé állt.

Mesterházy Attila szerint „nagyon szerencsétlen, ez a mostani látogatása Orbán Viktornak”. Arra a kérdésre, hogy Magyarország betölthet-e közvetítő szerepet, azt felelte: ha ez lenne a helyzet, lenne értelme erről kommunikálnia a magyar kormánynak, de semmi ilyesmiről nincs információ – éppen ezért az ellenzéki pártok is nagyon helyesen azt képviselik, hogy Orbán inkább mondja le ezt a megbeszélést.

A politikus kijelentette: nem is nagyon értené, hogy ebben a helyzetben Magyarország hogyan tudna közvetítő szerepet ellátni. Úgy fogalmazott: nem néz ki jól, hogy Orbán egy ilyen érzékeny időpontban Oroszországba látogat, sőt, arról is vannak hírek, hogy Putyin is Magyarországra akar jönni.

Mesterházy Attila szerint elfogadhatatlan, hogy Oroszország 1997-ig visszamenve ismét érdekszférákra akarja osztani a világot és Európát, de ezeket az orosz igényeket a NATO és az Európai Unió is visszautasítja, mint ahogy azt is, hogy garanciákat kapjanak arra: Ukrajna nem lehet a NATO tagországa. A politikus emlékeztetett, hogy a NATO-t megalapozó Észak-Atlanti Szerződés 10. cikkelye pont arról szól, hogy a szövetség a nyitott ajtók politikáját képviseli, tehát ha egy állam szeretne csatlakozni, teljesíti a feltételeket, és a tagállamok ezt konszenzussal elfogadják, akkor csatlakozhat.

Az EU által alkalmazható Oroszország elleni gazdasági szankciókról szólva Mesterházy Attila elmondta: ő úgy látja, hogy a tagországok „most elmennek a falig”, vagyis személyekre szóló szankciók is lehetnek, a vízum megtagadásától a külföldi számlák befagyasztásáig, és emellett lehetnek pénzügyi szankciók, amik „sokkal jobban fájnak Oroszországnak.” Ez utóbbira példaként említette, hogy le lehet kapcsolni Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatról.

A politikus az amerikai külügyminisztert idézve kijelentette: nem szeretnék felsorolni a teljes szankciós eszköztárat, mert akkor Oroszország fel tud rá készülni. „Az egy sokatmondó állítás, hogy minden korábbi szankciónál tovább hajlandóak elmenni” – jelentette ki a szövetség álláspontjáról Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke.

Kapcsolódó párttagok