Az elmúlt időszak pénzügyi nehézségei és az összes akadály ellenére a szövetség igyekszik megteremteni az egyesületek működéséhez szükséges, gyakran lehetetlennek tűnő feltételeket, éppen ezért kulcsfontosságú a csaknem 149 sportegyesület számára a szövetség léte és sikeres működése. Nem kevésbé fontos a küldetése, amelyben elsődleges szerepet kap a fiatalok sportra nevelése és a legkülönfélébb sportágak minél magasabb színvonalon történő, rendszerjellegű működése és művelése.
A régi-új elnök a szakmai beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében kifejtette, hogy a sport érdekeinek felül kell írnia a napi politikai vitákat, mert az szolgálja a magyar sikerágazat érdekeit. Helyesnek tartja, hogy a kormány jelentős összegeket szán sportcélokra. Ő azonban az elosztásban – nemcsak a SOSZ elnökeként, hanem magánemberként is – a sportegyesületeknek adna prioritást, hiszen azok a remélt, tartós sikerek igazi letéteményesei. Az elosztás gyakorlatában a SOSZ által korábban kialakított és alkalmazott, komplex értékelést tartja a legjobbnak, amelyben nemcsak az olimpiai pontok, hanem az egyesületi élet más, fontos jellemzői (sportolók és szakosztályok, foglalkoztatott szakemberek száma, az utánpótlás-korosztályok mennyiségi és minőségi mutatói) is jelentős súllyal esnek latba. Nemcsak a nemzetközi sikerek fontosak az országnak, hanem a sport kedvező népegészségi hatásai is.
Mesterházy Attila maradt a SOSZ elnöke
Ismét Mesterházy Attilát választotta elnökévé a Sportegyesületek Országos Szövetségének küldöttgyűlése, aki ezzel a harmadik elnöki terminusát kezdi meg a szervezet vezetőjeként. Az elnökség mandátuma is lejárt, így új vezetőséget is választott a küldöttgyűlés.
