Bokszhasonlattal élve, mintha rászámoltak volna önre az utóbbi hetekben. A bajai videó volt a gyomros, a „meghekkelt” október 23-i rendezvény pedig egy erős balcsapott. Még mindig szédül?
Nézze, én jól állom az ütéseket. És a kampányban biztosan lesz még jó pár belőlük. Úgy jellemezném az elmúlt időszakot, hogy nem véletlenül érte nagy külső nyomás a pártot éppen akkor, amikor új lendületet vett. Ha lenne időgépünk, és visszamennénk a kongresszus napjára, akkor egészen másként látnánk az MSZP-t: akkor megújulásról, progresszív baloldalról, konkrétumokkal teli programokról, szembesítő kampányról, új és friss csapatról beszéltek. Az akkori lendületet törte meg az ön által említett eseménysor. De a hasonlatnál maradva: ez nem az utolsó menet volt, és a végén a mi kezünket fogják magasba emelni.
A bajai kamuvideó ügyét bár lezártnak tekinti az MSZP, a botrány továbbra is kitart, szinte mindennap újabbat csavarnak rajta. Mesterházy Attila személyesen hogyan viszonyul az esethez, és mi volt benne a valódi szerepe?
A bajai videó ügyét személy szerint azért éltem meg rosszul, mert az MSZP napokon át olyanért „vitte el a balhét”, amiben tökéletesen és teljesen ártatlan. Utólag persze mindig könnyebb okosnak lenni, de meggyőződésem, hogy ez egy előre megtervezett provokáció volt ellenünk.
Végig tudná nekünk kronologikusan vezetni, hogy ön személy szerint mikor és miként találkozott a bajai videóval?
Én azokban a hetekben az MSZP kongresszusára készültem, ahol a választási programot, valamint az országos és EP-listát fogadtuk el. Bizonyára ön is tudja, hogy ez egy különös jelentőségű, feszültségekkel és emberi konfliktusokkal teli időszak egy párt életében.
Azt azonban kevesen hiszik el, hogy a párt kommunikációs igazgatója az ön tudta nélkül adta át a felvételt a Hvg.hu hírportálnak. Kétségtelen, hogy Déri Balázs – lemondónyilatkozatában – ezt állította. Úgy érzi, hogy a bajai ügy minden szükséges személyi és szervezeti konzekvenciáját levonta már? Beleértve a szóvivő Török Zsolt vagy akár az ön helyzetét is.
Igen.
És mennyiben tudja, illetve akarja lezárni az ellenzéki összefogás ügyét? Az október 23-i esemény óta él a kérdés: mikor vonják be a szövetségbe a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót is?
Ezt a kérdést én más irányból közelítem meg. Tavaly az MSZP nyolc-kilenc hónapon keresztül harminc százalék fölött tudta tartani a támogatottságát. Ez azért volt így, mert állandóan ott voltunk az emberek között, figyeltünk az igényeikre, problémáikra, és nem saját magunkkal voltunk elfoglalva. A bizonytalanok azt akarják hallani, hogy mi miként akarjuk megoldani a mindennapi problémáikat. Ha ehelyett politikai alkudozásokkal, magunkkal voltunk elfoglalva, akkor elfordultak tőlünk. Méghozzá jogosan. Én győzni akarok 2014-ben. Minden olyan stratégia, ami csak az ellenzéki torta újraszeleteléséről szól, az számomra zsákutca. Csak olyan stratégia érdekel, amely az ellenzéki tábor növelését segíti. Ehhez pedig az aktív bizonytalanokat kell meggyőznünk, akiket a legkevésbé sem érdekel az ellenzéki huzavona. A legőszintébben azt kívánom, hogy minden demokratikus ellenzéki párt a lehető legtöbb bizonytalant képes legyen megszólítani. Nekünk Orbán Viktort kell legyőzni, nem pedig egymást. A viszályon a demokratikus oldal egésze veszít. Én azt kértem a pártom minden tagjától, hogy ne pocskondiázzuk a többi demokratikus pártot, legyünk empatikusak velük és a támogatóikkal, a kritikákkal kapcsolatban pedig legyünk nagyvonalúak. Fel kell tűrni az ingujjat és fel kell szántani az országot. Ez most a feladat.
Ez rendben van, de azt ön is nyilván tudja, hogy a Fidesz által újrarajzolt választási rendszerben az egyéni körzetekben dől el a győzelem. Ha pedig a Demokratikus Koalíció saját jelölteket állít majd tavasszal, úgy akár épp a DK miatt veszthetnek el egyéni kerületeket, és ezzel akár a választást is. Ha le akarja váltani a jelenlegi kormányt, akkor ez önre is felelősséget tesz.
Ahogy mindenki másra is. Itt az ideje felismerni, hogy az ellenzéki összefogással kapcsolatban több téves várakozás van. Tévedés, hogy pusztán az összefogás automatikusan győzelmet hoz. Illúzió, hogy a választáson összesen három jelölt fog indulni. Nem csak a Fidesz, a Jobbik és egy bármilyen demokratikus összefogás jelöltje lesz a szavazólapon. Hiszen a választási törvényben az az egyik legnagyobb fideszes csel, hogy ötszáz aláírás begyűjtésével bárki elindulhat a választásokon. És bőven lesznek ilyenek. Nem is beszélve arról, hogy az LMP, a 4K!, Szili Katalinék vagy akár a most megalakult Ángyán-féle szerveződés is indítani fog jelölteket. Ezért utópia a teljes ellenzéki összefogás. Sőt, ha mindenkivel sikerülne is megállapodni a közös indulásról, másnap újabb szervezetek, politikusok jelentkeznének, és nyithatnánk fel mindent újra. Az a kormányváltó szövetség, amelyet mi Bajnai Gordonékkal megkötöttünk, egy olyan programalapú, az ország gondjaira válaszokat adni képes együttműködés, amely egyúttal azt is garantálja, hogy ne legyen elvesztett szavazat.
A DK ugyanakkor egyre erősödő szereplője a demokratikus oldalnak, önök pedig egyetlenegyszer sem zárták be egyértelműen a kapukat Gyurcsányék előtt. Az elutasítás mögé mindig odateszik: „persze soha ne mondd, hogy soha”. Ha viszont résnyire nyitva hagyják az ajtót, miért csodálkoznak azon, ha a volt miniszterelnök rendre betolja rajta a lábát?
Nem látunk a jelenlegi politikai térképen olyan földindulásszerű változást, amely azt bizonyítaná, hogy az Együtt–PM-mel kötött szövetség ne lenne kellően erős a kormányváltáshoz. Ha nincsenek éles kanyarok, a sofőrnek sem kell állandóan rángatnia a kormányt.
Erről Lendvai Ildikót is meg tudja győzni? Az ön pártelnökelődje ugyanis rendszerint arról beszél, hogy alkalmazkodni kell az új helyzethez és a DK-val bővíteni a szövetségesi kört.
Tisztelem Lendvai Ildikót. Az mindig is az MSZP egyik nagy értéke volt, hogy demokratikus módon, sokféle vélemény vitatkozott egymással házon belül. A másik nagy érték az, hogy a stratégiai kérdésekben megfogalmazott különvéleményeket nem a nyilvánossággal osztottuk meg. Nem vindikálok most magamnak több jogosítványt, mint ami annak idején Lendvai Ildikót megillette elnökként és frakcióvezetőként. De kevesebbet sem.
Az MSZP és vele Mesterházy Attila politikailag túlélheti, ha jövő tavasszal nem sikerül a kormányváltás?
Le fogjuk váltani Orbán Viktort, így ez a kérdés nem merül fel. Ez a választás nem az MSZP vagy Mesterházy Attila jövőjéről, hanem Magyarország és a magyar emberek sorsáról szól. Ha a Fidesznek további négy éve lenne kormányon, az már visszafordíthatatlan károkat okozna. Én nem taktikázom, engem a változtatás szándéka vezet. Nem megélhetést keresek, hanem annak lehetőségét, hogy miként tudom megvalósítani azt a politikát, amiben száztíz százalékosan hiszek, és amiről tudom, hogy felemeli az országot. Rajtam nem fog múlni, én mindent elkövetek azért, hogy a magyar emberek sorsa jobbra forduljon.
(Népszabadság, Szalay Tamás Lajos)