mszp.hu | Belföld, Külföld
2022. június 09. 16:22

Mesterházy: Ellene lennék az uniós döntéshozatal megváltoztatásának

Mesterházy: Ellene lennék az uniós döntéshozatal megváltoztatásának
Az uniós döntéshozatal megváltoztatása, a vétójog megszüntetése ellen foglalt állást Mesterházy Attila, az MSZP politikusa, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerdán.

„Én abszolút ellene lennék egy ilyen változtatásnak. Hogyha nincsen vétójog, az azt jelenti, hogy a kisebb országok érdekét könnyebben átlephetik a nagyobb országok” biztonságpolitikai, gazdasági vagy politikai kérdésekben – mondta.

„Az, hogy valaki rosszul használ egy eszközt, az nem ok arra, hogy az egészet kidobjuk az ablakon, hogy a fürdővízzel együtt kiöntsük a gyereket” – szemléltette.

„Tehát magyarul, a kis országok számára hogyha nincsen vétójog, akkor szinte elveszik mindenféle (...) lehetőség meg eszköz arra, hogy az érdekeinket, a nemzeti érdekünket érvényesítsük. Tehát én semmiféleképpen nem támogatnék olyat, hogy többségi döntéshozatal legyen, sem a NATO-ban, sem (...) az Európai Unióban” – mondta a politikus.

Az orosz olaj uniós embargójával kapcsolatban azt mondta: a magyar kormánynak szerinte igaza volt abban, hogy haladékot kért, de számos más ország is kifejezte aggályait, az Európai Unió pedig elfogadta érvelésüket.

„Tehát nem Orbán Viktor egymaga intézte el a varázspálcával” a haladékot Magyarország számára. Mesterházy azt is megjegyezte: a mentesség átmeneti, időtartama pedig még nem ismert.

A cél az, hogy minél gyorsabban függetlenedjen Európa az orosz olajtól, a haladék átmeneti volta pedig Mesterházy szerint motiválhatja a magyar kormányt arra, hogy megpróbálja megteremteni az ország energiafüggetlenségét, „amit ugye Orbán Viktor elmulasztott (...) az elmúlt 12 évben”.

Az egyes vezető ukrán politikusok és Kövér László házelnök közötti szócsatákról, melyek során Kövér például „pszichés problémákat” emlegetett az ukrán elnökkel kapcsolatban, Mesterházy azt jegyezte meg: „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű”.

Mint mondta, a magyar politika a választások után „egyre inkább kezd belesimulni” az orosz narratíva támogatásába, melynek az áldozathibáztatás is része.

„Hogy a magyar fél miért eszkalálja ezt a helyzetet - szerintem ez nem szolgálja az érdekünket” – jelentette ki, azt javasolva: a két kormány vegye fel a kapcsolatot a nyilvánosság kizárásával, és kezdje el enyhíteni a feszültséget.

„Ukrajna itt marad mellettünk a háború után is, magyar kisebbség fog ott élni, nekünk van dolgunk a szomszéd országokkal ezerféle szempontból” – mondta.

Az Orbán-kormány „költségvetési kiigazításáról” azt mondta: teljesen világos, hogy az egy átfogó megszorítás, „1500-2000 milliárdos kiigazításra egészen biztos szükség van”, és a már bejelentettekhez képest további elemek is várhatók.

Kérdésre elmondta: nem tervezi, hogy indul a szocialisták társelnöki tisztéért az őszi tisztújításon, de nem értene egyet az MSZP nevének megváltoztatásával. Az „nemcsak nehézség vagy tehertétel, hanem egy előny is” a pártnak, mert a szavazóik számára lehetőséget ad az érzelmi kötődésre is – tette hozzá.

Kapcsolódó párttagok