A médiatörvény miatt kialakulhat egyfajta öncenzúra, mivel a szerkesztők, újságírók közül sokan nem tudják, miért milyen büntetést kaphatnak a szabályozás szerint; s talán ez a legfőbb probléma, hogy szankciók nélkül is kialakulhat egyfajta cenzúra, az öncenzúra - fogalmazta meg a médiaszabályozással kapcsolatos kritikáját Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.
Az ellenzéki politikus úgy látja: a médiatörvény elfogadása után egy olyan környezetben folyik a közéleti diskurzus, ahol az újságírók közül sokan megfontolják egy-egy hír legyártásakor vagy megfogalmazásakor, hogy "vajon ez milyen következményekkel járhat" számukra vagy az általuk képviselt médiumra.
A politikus szavaiból kiderült: szerinte többségben vannak külföldön a szabályozást elítélő vélemények, azzal együtt is, hogy néhányan valóban figyelmeztetnek: meg kell várni az Európai Bizottság törvénnyel kapcsolatos elemzését, azaz, hogy a magyar jogszabály sért-e vagy sem uniós irányelveket és alapjogokat. "Ne menjünk el a tény mellett, hogy ennyi negatív írás jelent meg Európa összes államában a médiatörvény kapcsán, ami sajnos nem jó az országnak, egy soros uniós elnökség esetében sem" - reagált kérdésfelvetésre Mesterházy Attila.
Az MSZP elnöke a nyugdíjpénztári rendszer átalakítására vonatkozó kérdésre reagálva a kormányzat tágabban értelmezett gazdaságpolitikáját is bírálta, kifejtve: a kormányzat "maga üt lyukakat" a költségvetésen, azzal, hogy csökkentette például a társasági adó mértékét, avagy bevezette - Mesterházy szerint egyébként a gazdagoknak és magas keresetűeknek kedvező módon - az egykulcsos, tizenhat százalékos személyi jövedelemadót. Ezek miatt jöttek később a válságadók és ezek okán kellett meghozni a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos döntéseket is - fogalmazott az ellenzéki politikus.
A magán-nyugdíjpénztári rendszerből az állami kasszába visszavándorló pénzek kapcsán Mesterházy leszögezte: az idei költségvetésben nem az szerepel, hogy a bevételt adósságcsökkentésre fordítja a kormányzat, hanem az, hogy folyó kiadásokra költik el. Az MSZP elnöke azt jövendölte: strukturális reformok híján három-négy év múlva - a költségvetést átmenetileg stabilizáló extra bevételek elköltése után - ismét megugrik majd az államháztartási hiány. A Hattól nyolcig közbevetésére, miszerint a kormányzat ígérete szerint a magán-nyugdíjpénztári bevételeket egyfelől nyugdíjakra, másfelől az államadósság csökkentésére fordítják majd, úgy reagált: az adósságcsökkenés is "csak átmeneti tud lenni", ha mellette nem indul be a gazdasági növekedés. A növekedés ütemére és az infláció szintjére vonatkozó kormányzati számításokat pedig nem látja tarthatónak az ellenzéki politikus.
Megismételte a párt már korábban is hangoztatott álláspontját: amint erre lehetőségük lesz, visszaadják az állami nyugdíjjogosultságot azoknak is, akik most a magánpénztári rendszerben maradnak. "Az nem lehet, hogy valaki után fizetik hosszú éveken át a nyugdíjjárulékot, amit most nevezhetnek adónak, vagy bármi másnak, s azért cserébe ne kapjanak az államtól szolgáltatást, állami nyugdíjat az érintettek" - hangzott az interjúban.
Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt.
