Szerinte a vizit „protokollszerű, rutinszerű” volt, beleilleszkedett abba a sorba, amelyben az amerikai elnök egymás után fogadta a közép-kelet-európai vezetőket – Orbánt utolsóként –, hogy a térség iránti növekvő érdeklődését kifejezze.
Azonban „nem véletlen, hogy konkrétumok nem hangoztak el a találkozó után”, hiszen ha bejelentettek volna akár fegyvervásárlást, akár az amerikai fél számára kedvező energetikai lépést, „akkor könnyű úgy interpretálni ezt a találkozót, hogy ez pénzért megvett találkozó volt: semmi más, mint egy fotólehetőség, amiért fizetni kellett, egy celebritással” – mondta Mesterházy.
Orbánnak nyilván jól jött, és ebből lehet belpolitikai haszna, hogy Trump „egy fél mondat erejéig sem” illette kritikával, habár alacsonyabb diplomáciai szintekről folyamatos a szivárogtatás, hogy az amerikai kormánynak igenis van kritikája vele szemben.
„Egészen biztos”, hogy a Fidesz megpróbálja a látogatást arra használni, „hogy azt mutassa be, hogy Orbán nem elszigetelt a nemzetközi politikában, lám, fontos világvezetők is fogadják és milyen jókat mondanak róla - de sem Európában, sem Amerikában nem változott Orbán megítélése” – mondta az MSZP korábbi elnöke.
A NATO Parlamenti Közgyűlésében végzett munkája nyomán pedig arról is értesül, hogy sem az amerikai Kongresszusban, sem az újságírók körében nem változott ez a helyzet – tette hozzá.
Most azonban, az EP-választási kampány finisében, nyilván minden párt a mozgósításra koncentrál majd, „én is azt szeretném, hogyha minél több baloldali szavazó menne el ellenzéki pártokra szavazni”.
S ha már Trump azt mondta Orbánról, milyen erős vezető, miért nem vállal soha semmilyen vitát Orbán? – tette fel a kérdést, hozzátéve: „úgy tűnik, hogy Orbán mindig megfutamodik” – legutóbb a Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt által kezdeményezett vitától.
„Persze mindent lehet: a demokráciát is le lehet építeni, meg újraírni az alkotmányt, meg pénzeket ellopni az európai uniós forrásokból, és bizony ennek ellenére is meg lehet választani egy kormányt; ettől még nem ez a normális, hogy egy politikus annyira gyáva, hogy nem vállalja ezeket a vitákat”. Ez sokkal inkább azt mutatja, milyen a demokratikus megközelítése, „ha egyáltalán lehet még Orbán esetében ilyenről beszélni” – mondta.
Az EP-választásnak pedig valóban nagy a tétje: az a kérdés, hogy a populisták tudnak-e győzni vagy pedig az Európa-párti erők, mint az MSZP is.
