Magyar Hírlap
2011. szeptember 19. 09:09

Mesterházy radikális változást akar az MSZP-ben

„Megdöbbentő, hogy most, amikor jobboldali kormány regnál, semmibe veszi a jobboldali közgazdászok véleményét. Mi tévesnek és károsnak tartjuk a kormány politikáját, mert tönkreteszi az embereket, például az igazságtalan egykulcsos adó vagy a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó javaslatcsomag csak a gazdagabb embereknek kedvez.”

– Több elemző szerint az Országgyűlés nyitónapján az ellenzéki frakcióvezetőknek ugyan voltak jó pillanataik, ám a miniszterelnök még mindig fölényben volt a vitában.
– Vajon Orbán Viktor melyik mondatára gondolhattak?
 
– Ezt nem tudhatjuk, de úgy tűnt, a kormányfő igazán az ellenzéki megszólalásokra reagáló viszonválasz során volt elemében.
– Az ellenzéki frakcióvezetőknek viszont nincs lehetőségük viszonválaszra, úgyhogy nehéz a retorikai teljesítményeket összemérni. Persze az is jó lenne, ha a parlamenti vitákra nemcsak mint színpadi produkciókra tekintenénk, hanem a tartalmi kérdések is szóba kerülnének.
 
– Szóba kerül az több helyütt is. Az ATV-s Sajtóklubban például azt pedzegették, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott egyik 2006-os diplomáciai jelentés Orbán Viktorra nézvést esetleg kellemetlen ré­szeit nem emlegette megfelelő módon és intenzitással az ellenzék. Ennyire tellett?
– Az igazán feltűnő az, hogy a jobboldali sajtó egyáltalán nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a jelenlegi miniszterelnök nem kevesebbet állított, mint hogy hazudik a választóknak. Ráadásul ezt külföldi diplomaták előtt mondta, akiket azzal nyugtatgatott, hogy nem kell odafigyelni a magyar embereknek tett ígéreteire, mert majd úgyis másképpen cselekszik a megválasztása után.
 
– Orbánt a jobboldali sajtóban többen azzal védik, hogy ő ellenzéki politikusként beszélhetett így, Gyurcsány Ferenc viszont az őszödi beszéd elhangzása előtt már majdnem két éve kormányon volt.
– Tehát az ellenzék vezetőjeként lehet hazudni? Ráadásul legutóbb, amikor egy sajtótájékoztatón rákérdeztek a miniszterelnöknél az ügyre, továbbra is ugyanazt mondta. A nagy különbség a két eset között, hogy Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy mit csinált rosszul.
 
– Meg arról, hogy gyakorlatilag nem csináltak semmit az előző ciklus jó részében.
– Általában beszélek a beszéd tartalmáról. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy miben hibázott, és mit akar másképpen tenni. Orbán Viktor pedig külföldi diplomatákat nyugtatgatott, hogy a kampányban ő mindenféléket mond a választóknak, aztán majd úgyis mást csinál, tehát lehet hazudni és ezzel választást nyerni.

– Úgy látszik, az őszödi beszédhez hasonlóan – amelyben tételesen elhangzott a „hazudtunk” – ennek az esetnek is többféle értelmezése van. Az viszont biztos, hogy nyolc évig az MSZP volt kormányon, az LMP és a Jobbik viszont eddig még nem került a hatalomba. A szocialisták az ellenzéki hitelességi versenyben hogyan képesek egyáltalán helytállni a két újonccal szemben?
– A hitelességet a mondanivaló tartalma teremti meg.

– És az, hogy ha egy formáció már kormányzott, azt miképpen tette.
– Persze, de a szocialista pártot a tavaly tavaszi választáson leváltották, tehát vélt vagy valós hibáinkért megbüntettek minket a választók. Ezután parlamenti ellenzéki pártként az a dolgunk, hogy kritizáljunk és alternatívát adjunk. Ma már nemcsak mi, hanem szakemberek sora bírálja a kormányt például a gazdaságpolitikájáért. Én közgazdász vagyok, tanárom volt Chikán Attila, Mellár Tamás és Csaba László is az egyetemen, és bár ők konzervatív beállítottságú közgazdászok, a véleményük számomra is mérvadó. Megdöbbentő, hogy most, amikor jobboldali kormány regnál, semmibe veszi a jobboldali közgazdászok véleményét. Mi tévesnek és károsnak tartjuk a kormány politikáját, mert tönkreteszi az embereket, például az igazságtalan egykulcsos adó vagy a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó javaslatcsomag csak a gazdagabbaknak kedvez. Az Orbán-kormány nem tesz mást, mint elveszi az ország pénzét, és odaadja a gazdagoknak.

– Kétségtelen, több jobbközép beállítottságú közgazdásznak és a három ellenzéki pártnak hasonló a véleménye az egykulcsos adórendszerről, ám részletkérdésekben akadnak különbségek. Az MSZP pontosan mit is szeretne?
– Többkulcsos személyi jövedelemadót akarunk, mert az igazságosabbá teszi az adózást. Csökkenteni akarjuk a munkára rakódó járulékterheket, hogy ezáltal segítsük a munkahelyteremtést. Gazdaságélénkítő programot indítanánk, hogy a Magyarországon termelő cégek termelni tudjanak, és munkahelyeket teremtsenek.

– Ha már említette a hazai cégeket… Tény, hogy az előző két ciklusban komoly autópálya-építkezések folytak, ami viszont irdatlan összegekbe került, miközben a hazai kis- és középvállalkozók helyzetén érdemben nem javítottak a baloldali kormányok. Nem lett volna jobb bizonyos szakaszokon „csak” gyorsforgalmi utat építeni és a hazai cégekre több figyelmet fordítani?
– Ezen már túl vagyunk. Merenghetünk a kérdés felett, hogy több vagy kevesebb autópályát kellett volna-e építeni, de egy biztos: ezzel javítottuk Magyarország infrastruktúráját. Az siker, hogy Nyíregyházára fele­annyi idő alatt lehet eljutni ma, mint korábban autópálya nélkül. Ma a kérdés az, hogy az ország jelenlegi helyzetében a második Orbán-kormánynak valóban ilyen ütemben kell-e csökkentenie az államadóságot, ahelyett hogy az elrabolt magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból munkahelyeket teremtene.

– Egy másik, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai nagyköveti levél szerint 2006 késő őszén Gyurcsány Ferenc kormányfő arra utasította Kóka János gazdasági minisztert, hogy ne erőltesse tovább az autópálya-építések alkufolyamatai kapcsán az átláthatóságot. Kóka akkori bizalmas közlése szerint Gyurcsánynak, illetve közvetve neki az MSZP tagságából érkező intenzív nyomás miatt kellett visszavonulót fújnia az autópályaügyekben. Mit szól ehhez?
– Nem tudom, hogy történt-e ilyen.

– A Gyurcsány Ferenc vezette, MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció platform újra hitet tett amellett, hogy a szocialista párttagoknak a továbbiakban közvetlenül kellene megválasztaniuk az országos és minden megyei elnököt. Az őszi programadó pártkongresszuson mi várható?
– A novemberi kongresszuson három fő napirendi pont lesz: az ideológiai program vitája és elfogadása, a szakpolitikai program vitára bocsátása, valamint a párt alapszabályának módosítása. Az említett felvetések ez utóbbi napirendi ponthoz tartoznak, amelynél még nagyon sok javaslat szerepel ezeken túl. Én azt támogatom, hogy a kongresszus radikális változtatásokat hajtson végre a párt struktúrájában és az alapszabályban is.

– Mire készül még az MSZP a következő hónapokban?
– Az ország egyre nagyobb bajban van. Orbán Viktor kormánya tönkreteszi a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, igazságtalan társadalompolitikát folytat, leépíti a demokráciát. Ez ellen a parlamentben és azon kívül is fel fogunk lépni. Az Országgyűlésben több saját kezdeményezéssel és módosító javaslattal élünk, alternatívát adva a fideszes rombolással szemben. Emellett a parlamenten kívüli eszközöket is még inkább igénybe fogjuk venni a figyelem felhívására, beleértve az utcai megjelenést, a demonstrációkat, a média segítségét. És nemcsak Budapesten, vidéken is. Ennek egyik állomása lesz a miskolci tüntetésünk, ahol az utcán tiltakozunk a kormány politikája ellen.


Zsebők Csaba