A kormányzat részéről rendszeresen azzal érvelnek, hogy a brüsszeli pénz jár Magyarországnak és arra hivatkoznak, hogy azok megérkezése esetén tudják megemelni a pedagógusok bérét. „Én pedig azokkal a pedagógusokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy nemzeti költségvetésből járna nekik ez a pénz” – érvelt Kunhalmi Ágnes.
Furcsa, hogy a szuverenitásra oly kényes miniszterelnököt nem zavarja, hogy a pedagógusok béremelésére közösségi forrásokat kíván a kormány felhasználni.
„Ha egy nemzeti hatáskörbe tartozó területet finanszírozunk brüsszeli forrásból, akkor legközelebb önök a Nemzeti alaptantervet is ott fogják megíratni?” – tette fel a kérdést az MSZP társelnöke.
Azonban a kormányzat nem csak Brüsszelre mutogat a pedagógusok béremelése kapcsán, hanem már a szomszédban zajló háborút is kifogásként használják a kormányzati propagandában.
Csehországban éppen most döntött arról a törvényhozás mindkét kamarája, hogy nagyarányú béremelést hajtanak végre a pedagógusok körében. És olyan hírek is vannak, hogy a magyar határ mentén a pedagógusok átjárnak dolgozni Romániába, mert még ott is magasabb a pedagógusok bére. „Ott nem hat, és Csehországban sem hat a háború?” – kérdezte Kunhalmi Ágnes.
Az MSZP társelnöke a felszólalása végén az „EFOP Plusz” megállapodásokkal kapcsolatban is kérdéseket tett fel az államtitkárnak. Ha az ebben foglalt megállapodások nem teljesülnek, akkor kérdéses, hogy valóban várják-e az Európai Uniótól ezeket a pénzeket.
Hiszen az EFOP Plusz megállapodás tartalmazza, hogy a kormány és a parlament nem fog olyan szabályokat hozni, mely a pedagógusok munkaterheit növeli, szakmai autonómiájukat korlátozza, a szakma vonzerejét pedig csorbítja. Továbbá, hogy bármilyen ilyen intézkedésre csak a legnagyobb szakmai szervezetekkel való egyeztetés után kerülhet sor.
„A pedagógusoknak a nemzeti költségvetésből jár a forrás, ott tessenek megemelni a pedagógusok bérét!” – összegzett Kunhalmi Ágnes.
