Mi lesz jövőre a költségvetéssel?

Kellemetlen meglepetésként kapta a hírt a közvélemény, hogy a magyar kormány arról értesítette Brüsszelt, az idei költségvetés a tervezetthez képest 300 milliárddal rosszabb egyenleget fog mutatni. Ez abból a jelentésből derült ki, amit a Központi Statisztikai Hivatal küldött az ország ellen folyó túlzott hiányeljárás keretében az EU statisztikai hivatalának.

A jelentés a már módosított 1138 milliárdos hiányterv helyett közölte az 1451,5 milliárdos hiányt a központi költségvetésben. Ez nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint annyit, hogy látványosan megdőlt az idei hiányterv, az Orbán- kormánynak most a saját célkitűzését sem sikerült teljesítenie, és ezt már nehéz lesz a Bajnai kormányra kenni.

A tavalyi büdzsé zárszámadásakor még - igaz nagyon vitatott módon - de elő lehetett adni, hogy az előző kormány által közölt hibás adatok miatt kellett a valójában 7 százaknak mondott deficitet rendkívüli intézkedésekre a várt 3,8 százalékra mérsékelni. Tegyük hozzá: ez sem sikerült, mivel az államháztartási hiány ennél magasabb lett az önkormányzatok tervezettnél nagyobb hiánya miatt.

A HVG arra emlékeztetett szerdai online kiadásában, hogy a pontosan 313,5 milliárdos eltérésből a jelentés csak 130 milliárd forintra tudott magyarázatot adni. Ebből a legnagyobb tétel az, hogy a kormány elengedi a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forintos tartozását a központi költségvetés felé. A Magyar Nemzeti Banknak is kifizet mintegy 30 milliárd forintot, emellett 4,2 milliárd forintot ad a Malévnak és 2,2 milliárdot költ a Gripenek lízingjére.

Annyi bizonyos a HVG szerint, hogy a magasabb szám alapján a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya idén a GDP 5,2 százaléka lesz a tervezett 4,1 százalékos hiány helyett. Fontos megjegyezni, ez csak a központi költségvetés várt hiánya, az, hogy az államháztartás hiánya hogyan alakul, nagyban függ a többi alrendszer, különösen az önkormányzatok hiányának alakulásától.

Az önkormányzatok tavaly jelentősen túllőttek a kormány által várt hiányszámon, és részben emiatt sokkal nagyobb lett a vártnál a teljes államháztartás hiánya is.
Az önkormányzatok pénzforgalmi hiányát a Brüsszelnek küldött jelentés szerint 150 milliárd forintra várja a kormány. A társadalombiztosítási alapok pénzforgalmi hiánya a jelentés szerint valamivel több mint 5 milliárd forint lesz (a hatályos költségvetésben szereplő 87 milliárd körüli hiány helyett, ami valószínűleg az említett tartozás elengedéssel függ össze).

Az elkülönített állami pénzalapok viszont 54 milliárd forintos többlettel zárnak idén a kormány várakozásai szerint. Eszerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya 5,5-6 százalék körül alakulhat idén, ami azt jelenti, hogy a kormány közel kétszer akkora hiányt hozhat össze, mint amit vállalt. Az eredeti, tavaly decemberben elfogadott 2011-es költségvetésben ugyanis 2,94 százalékos hiánycélt fogadott el a parlament - emlékeztet a portál.

A helyzet ennek ellenére sem tragikus idén, hiszen ebben az évben kell elszámolnia a kormánynak a magán-nyugdíjpénztárak mintegy 2700 milliárdos vagyonát, ami a bruttó hazai össztermék 10 százalékánál is több, tehát így nem 5 százalék fölötti hiány, hanem 3 százalék fölött többlet lesz. A tényleges többlettel számolt mindenki eddig is. Ami azonban valóban nagyon rossz hír, hogy a jövő évi költségvetés pozíciói jelentős mértékben romlottak ezzel a 300 milliárddal és jövőre már nem lehet számítani a pénztári vagyonra. Igaz, a kreatív és nem konvencionális Orbán-Matolcsy gazdaságpolitika még meglepheti az országot és a világot.

Mesterházy: menesszék Matolcsy Györgyöt!

Tarthatatlannak nevezte a költségvetést Mesterházy Attila, ezért arra kért ma, a kabinet vonja vissza. A pártelnök sajtótájékoztatón ismertette az MSZP alternatív költségvetési tervezetének részleteit. Az MSZP szerint az elszegényedés éve lesz a 2012-es esztendő, ha a költségvetés a jelenlegi formájában marad. A párt úgy véli, a szociális ellátások szűkítése, a nyugdíjrendszer szétverése, az áfakulcs és a munkavállalói járulék emelése csak az emberek terheit növeli. Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja szerdai sajtótájékoztatóján felsorolta azokat a tényezőket, melyek az elszegényedéshez vezetnek: a felső áfakulcs 27 százalékra emelése, a munkavállalói járulék emelése, az adójóváírás kivezetése, az utazási kedvezmények szűkítése és a bérek befagyasztása a közszférában.

Az álláskeresési támogatásra jutó összeget 67 milliárd, a jövedelempótló támogatásra jutót 77 milliárd forinttal mérséklik jövőre, a táppénzkasszára 13 milliárddal, a gyógyszerkasszára 67 milliárd forinttal kevesebb jut - mondta. Az MSZP-s politikus kifogásolta a családi pótlék, az anyasági támogatások, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének befagyasztását, mert azok reálértéke így csökkenni fog.

Az MSZP javaslata szerint a költségvetés középpontjában a munkahelyteremtésnek és a foglalkoztatás bővítésének kellene állnia, s alternatív költségvetésüket eszerint állították össze. A frakcióvezető szerint az idei büdzsé is megbukott: ezt kiválóan jelzi, hogy a költségvetési hiány immár 300 milliárd forint, amely jóval magasabb a megengedettnél. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a jövő évi költségvetés is bukásra van ítélve. Mesterházy ezért újra felszólította a miniszterelnököt, menessze a kormány tagjai közül Matolcsy György, nemzetgazdasági minisztert.

Az elhibázott gazdaságpolitika az oka a hidegzuhanynak

Józsa István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke szerint a hiány beismerésével eljött az igazság pillanata, amikor a közvéleményt sem lehet tovább félrevezetni. Úgy vélte, a több mint 300 milliárd forintos pénzforgalmi hiány oka egyebek mellett a Matolcsy György nevével fémjelzett hibás költségvetési tervezés. Az elhibázott gazdaságpolitika ugyanis gazdasági növekedésre épített, ehhez tervezte a kormány az adóbevételeket, ám éppen a több ágazatra kivetett különadókkal egyúttal fékeket is beépített a gazdasági növekedésbe. A magyar gazdaság a második negyedévben stagnálásba csúszott, és azóta sem sikerült növekedési pályára állítania. Ennek következtében nem érkeztek be a költségvetésben szereplő bevételek, s a kiadásokkal együtt ezek rontják az egyenleget - mondta Józsa István.

A tapasztalatok szerint ugyan az adóbevételek nagy része az év harmadik-negyedik negyedévében jelentkezik, de csak akkor, ha megfelelően működik a gazdaság. Jelenleg azonban a gazdaság teljesítménye éppen erre az időszakra lassult le - vélte Józsa. Így kétséges, hogy idén is bekövetkezik-e az év végi adóbehajtási csúcs. A kormány mozgásterét az is szűkíti, hogy az unióban elfogadták a hat pontos gazdasági kormányzásról szóló jogszabályt. Ennek értelmében Brüsszel közvetlenül is szankcionálhatja a hamis adatközlést. Márpedig most fokozott jelentősége van az uniós pénzeknek, hiszen a Matolcsy-féle gazdaságpolitika nem élénkítette a gazdaságot. Ez a 300 milliárd forintos hiány rontja a jövő évi költségvetés pozícióit is, emiatt a költségvetés december végi elfogadásáig a hiányt át kell vezetni a törvényjavaslatba. Nem maradhat változatlan még ez a nagyon szigorú költségvetési tervezet sem - fűzte hozzá a gazdasági bizottság alelnöke.

Az Orbán-kormány nem tudja, mitévő legyen

Katona Tamás, volt pénzügyminisztériumi államtitkár lapunknak elmondta: a most felbukkant újabb 300 milliárd forintos hiányt a kormány idén tudja "kezelni", mivel az elkobzott nyugdíjpénztári vagyon erre is fedezet nyújthat. ( A nyugdíjpénztár államosítása nélkül idén hét százalék körüli lenne a költségvetési hiány.) Úgy tűnik azonban, hogy az úgynevezett strukturális hiányt jövőre is tovább görgeti a kormány. Ez pedig azt jelenti, hogy 2012-ben - a tervezett súlyos megszorítások ellenére - nem a kormány által tervezett három százalék alatti, hanem 4-4,5 százalékos deficittel lehet számolni. Ám ez is csak egy becslés, miután nem tudni, hogy a kormány pontosan milyen lépéseket tesz nyugdíj, illetve az önkormányzati rendszer átalakítására. Tisztázatlan a közszféra jövője és még számtalan más olyan kérdés, amely alapvetően befolyásolja a büdzsé alakulását.

A Fidesz-kabinet egyelőre csak addig jutott el, hogy elismerte: jövőre sem csökken a munkanélküliség, és nem növekszik a lakossági fogyasztás.

A legnagyobb probléma az, - tette hozzá a volt államtitkár - hogy maga az Orbán-kormány sem tudja, hogy mitévő legyen. Ez pedig óriási bizalmatlanságot kelt a külföldi befektetők körében Magyarország iránt, ami további károkat okoz az országnak. A piaci bizalomvesztés ugyanis egy önmagát erősítő folyamatot gerjeszthet, amely országunk gazdaságának az összeomlásához vezethet.

Milyen következményekkel járhat a 300 milliárdos többlet hiány?

Józsa István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke:
A hiány miatt a 2012-es költségvetéshez is hozzá kell majd nyúlni. Ha valótlan adatokat közöl egy kormányzat Brüsszellel, akkor megvonhatják a kohéziós forrásokat. A kormányzat őszinteségét is az motiválhatta, hogy ezek a pénzek jelenteik a beruházások alapját, mivel a Matolcsy- féle gazdaságpolitika éppen a gazdaság élénkítésével nem foglalkozott.

Katona Tamás, volt pénzügyminisztériumi államtitkár: Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen következménye lesz az idei költségvetési hiány újabb növekedésének. A jövő évi költségvetés ugyanis még nem készült el. Annak csak egy paródiáját nyújtotta be a kormány. Azt pedig szintén nem lehet sejteni, hogy mikor készít el a Fidesz- kabinet egy olyan költségvetési tervet, amelyet komolyan lehet venni.

Gimes Gergely, a Political Capital elemzője:Elvileg nem jelent jelentős mozgástérszűkülést: a jövő évi büdzsé ugyanis jelentős tartalékkal tervezték, így az egyéb körülmények változatlansága esetén pusztán emiatt nem kéne újabb lépéseket elfogadni. Ugyanakkor a 2012-es költségvetés teljesülése - részben a kiszámíthatatlan külső környezet részben a kormányzati intézkedések bizonytalan végső hatása miatt - továbbra is kétséges, így nem kizárható, hogy a cél tartásához újabb kiigazító csomag elfogadására lesz szükség.

Bihari Tamás, Illés József, Zsebesi Zsolt / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=478305