A Fidesz felszámolta az önkormányzatiságot
Botka László a szeptember 30-ai önkormányzatok napjával kapcsolatban azt mondta: jelenleg nincs ok az ünneplésre, a Fidesz ugyanis közjogilag és gazdaságilag is felszámolta az önkormányzatiságot. Feltette a kérdést a kormánypártoknak, miért felejtették el azt a konszenzust, amely az önkormányzatisággal kapcsolatban alakult ki a rendszerváltást követően.
Hangsúlyozta: aki az önkormányzatiságot leépíti, az a demokrácia alapjait fenyegeti, célnak pedig ennek helyreállítását nevezte. "Célunk eljutott a választókhoz is, ezért nyerhettük meg hétvégén a választást Dunaföldváron" - jelentette ki.
Lesz-e kiegészítő nyugdíjemelés?
Kiss Péter arról beszélt, hogy az infláció vártánál magasabb mértéke miatt a vonatkozó törvények értelmében novemberben nyugdíjemelést kellene végrehajtania a kormánynak, ehhez pedig már szeptemberben döntéseket kellett volna hoznia, ez azonban nem történt meg.
Súlyos kudarcot vallott a kormány az állami földbérletpályázatokkal 31
Gőgös Zoltán szerint az elmúlt félév tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kormány súlyos kudarcot vallott az állami földbérlet pályázatokkal. A meghirdetett és kiadott földek 80 százaléka, 26 Fidesz közeli család érdekeltségébe került - fejtette ki. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő egyik vezetőjének rokona is kiváló minőségű földekhez jutott Fejér megyében, majd szóvá tette, hogy az érintettek kiértesítése után hónapokkal később sem hozzák nyilvánosságra a döntéseket. Azt kérdezte, mi folyik itt, mi rejtegetnek, miért nem nyilvánosak a döntések és mikor veszik észre, hogy ez a dolog megbukott? Egy normális országban az érintetteknek le kellene mondaniuk - jegyezte meg.
Mi lesz a sorsa a megszűnő önkormányzati hivatalokban dolgozóknak?
Varga Zoltán azt kérdezte, hogy mi lesz a sorsa a megszűnő önkormányzati hivatalokban dolgozóknak, mi a garancia, hogy tovább foglalkoztatják a járási hivatalokban őket. Mint közölte: számos, a közigazgatásban dolgozóval találkoztak az elmúlt időszakban, akik arról számoltak be, mennyire bizonytalan a helyzetük a munkahelyükön. Ennek okát a járási rendszer kialakításában jelölte meg, ami azt eredményezi szerinte, hogy sok tisztviselőnek megszűnik a munkahelye. Az érintettek semmilyen tájékoztatás nem kapnak arról, mi lesz a munkájuk három hónap múlva - jegyezte meg. Hozzátette: nincs megfelelően előkészítve ez a nagyszabású átalakítás, és a kormánynak meg kellene gondolnia azt.
Váti reptér
Nemény András azzal kapcsolatban faggatta Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a kormány augusztusban visszavonta a Vas megyei Vát és Porpác községek határába tervezett cargo repülőtér nemzetgazdaságilag kiemelt státuszát.
A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás háromezer embernek adott volna munkát, és a kínai kereskedelmi miniszter is kinyilvánította, hogy Magyarországon akarják megvalósítani a fejlesztést.
"Mely nagyurak (...), mely oligarchák vadászhobbija fontosabb önnek, mint Nyugat-Magyarország legnagyobb hatású beruházása? Csak nem a közelben erdőt vásárló, kastély- és fogadóüzemeltetésben érdekelt Simicska Lajosé?" - tette fel a kérdést Nemény András.
Azeri kiadatás
Az MSZP-s politikus, volt külügyminiszter arról beszélt: a dokumentumok alapján - amelyekbe szeptember közepén a Külügyminisztériumban betekintett - a külügyi és az igazságügyi tárca is mindvégig ellenezte Ramil Safarov átadását Azerbajdzsánnak, tudva, hogy hazájában nemzeti hősként ünneplik a gyilkost, így átadása után feltehetően szabadlábra helyeznék.
Az azeriek kérését Safarov átadásáról a Gyurcsány-, a Bajnai- és két évig az Orbán-kormány is elhárította - mondta Kovács László, hozzátéve, ez az álláspont szerepelt a kormányfő idén nyári bakui látogatására készült tárgyalási dossziéban is. Megjegyezte, hogy noha azeri források szerint a kérdés szóba került Orbán Viktor miniszterelnök és Ilham Alijev azeri államfő találkozóján, a külügyi tárcánál nincs nyoma ennek.
Kovács László ennek okáról érdeklődött, valamint arról, a kormány miért érte be azzal, hogy Azerbajdzsán közölte, nem kívánják átalakítani Safarov ítéletét, és miért nem kérdezett rá az elnöki kegyelem lehetőségére is.
Az MSZP összehívná a Nemzeti Turisztikai Bizottságot
Pál Béla szocialista képviselő a Nemzeti Turisztikai Bizottság munkájáról szólva elmondta: az korábban a gazdasági miniszter tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működött, de a jelenlegi kormány a megalakulása óta nem hívta össze.
Arra kérdezett rá: miért nem számít a kormány a testület véleményére, javaslataira, annak ellenére, hogy a turisztikai szervezetek is fontosnak tartják egy ágazati bizottság létrehozását.
Mennyibe kerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ?
Lukács Zoltán a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatban kérdezett. Emlékeztetett rá, hogy januártól 198 új tankerület jön létre az oktatási intézmények üzemeltetésére és ennek lesz az irányítója az intézményfenntartó központ. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy az új intézmény felállítása mekkora extra kiadást jelent.
Milyen nyugdíjat kapnak a magánnyugdíj-pénztári tagok?
Simon Gábor azt firtatta: elveszi-e a kormány annak a közel 80 ezer embernek a nyugdíját is, aki még mindig magánnyugdíj-pénztári tag, illetve pontosan milyen állami nyugdíjra jogosultak ezek az emberek?
Szerencsejáték-ipar
Tóth Csaba, az MSZP egyetlen felszólalója azt kifogásolta, hogy kapkodva, előkészítetlenül és pillanatnyi érdekek alapján születnek törvények. Felidézte, hogy a Ház tavaly ősszel még engedélyezte a helyhez kötött, szerver alapú játékgépeket és ebből stabil adóbevételeket is várt a kabinet. A politikus azt kérdezte, miért lett mégis ilyen fontos egy olyan változás, amely révén több tízmilliárd forinttól esik el az állam egyrészt a hiányzó játékadó-bevételek, másrészt a megszűnő munkahelyek miatt. Tóth Csaba hangsúlyozta továbbá, hogy a teljes tiltás feltehetően a feketegazdaságot erősítő illegális játéktermek elszaporodásához vezet. A szocialista politikus szerint ezért a szerencsejáték-ipar átfontolt újraszabályozása jelenthetné a jó megoldást.
