A törvénycsomag legfontosabb része, hogy az állam mostantól a tulajdonában lévő ingatlanokat teljesen törvényesen adhatja át ingyen valakinek, majd ugyanezt az ingatlant tovább használhatja, de már nem tulajdonosként és nem is a korábban meghatározott célra. Eddig a szabályozás úgy szólt, hogy hiába visz ki az állam a nemzeti vagyoni körből tulajdonokat, az azt követő 15 évben azt nem lehetett eladni, és a juttatás céljára kellett használni. Ezt a kormány ki is használta, az állam tulajdonát - melyeket átvitt értelemben minden magyar tulajdonol - bőkezűen ajándékozta el például a Református Egyháznak vagy különböző alapítványoknak. Mostantól pedig az is törvényessé válik, ha az állam már csak bérlője lesz az eredetileg a tulajdonában lévő ingatlannak.
Vajda Zoltán egy konkrét példát is hozott a problémára, mint mondta, a kormány a nemzeti műemlékvédelem alól vette ki az egykori József-kaszárnyát, azt az első kerületi épületet, melyet évtizedeken át tengerészgyalogosok és az amerikai nagykövetség emberei használtak. Ez 10 évvel ezelőtt került az állam kezébe, régészeti feltárásokat követően pedig kiderült, a Táncsics utcai épület a 19. századi budai Vár védelmi rendszerének egyik legjobb állapotban megmaradt épülete. Szapolyai János építtette ezt korábban, a feltárások során pedig számos kortörténeti tárgy került elő, így ékszerekre, használati tárgyakra, ágyú és muskétagolyókra is bukkantak.
Vajda Zoltán szerint nincs kellőképp megindokolva, miért akar törvényt módosítani a kormány, így három konkrét kérdéssel fordult a kormányt képviselő államtitkárhoz:
- Miért válik meg az állam további ingatlanoktól, miért mond le az elidegenítési és terhelési korlátozásról?
- Pontosan mely önkormányzatok, milyen ingatlanokat kapnak meg és kik maradnak ki ebből?
- Mi a terve a kormánynak a Táncsics-börtönnel?
