A munkaerő-piaci megalapozottságot teljesen nélkülöző oktatáspolitika egyetlen célja a költségvetési spórolás, amelyet a nemlétező diplomás túlképzéssel indokolnak. Orbán azonban nem számolt a növekvő társadalmi ellenállással.
Alig kilenc nappal hosszabbította meg az oktatási államtitkárság a felsőoktatási jelentkezés határidejét, miután jelentős késéssel, csak idén január végén hozták nyilvánosságra az államilag támogatott képzések keretszámait. Így a korábbi évek gyakorlatához képest - amikor a felvételizők már a november-december folyamán megismerhették, hová és mennyi helyre adhatják be jelentkezésüket - mindössze három hete maradt a diákoknak és családjaiknak a felvételi döntés meghozatalára. Az előző hónapokban, években semmi sem készítette fel őket erre, holott a továbbtanulók többsége évekkel az érettségi előtt még biztosra vehette: a tanulmányi eredményeken kívül semmi mástól nem függ majd a diplomaszerzés.
Meghazudtolják önmagukat
A Fidesz 2010-es választási programja csak néhány mondatban foglalkozott a felsőoktatással, konkrét vállalások nélkül. A második-Orbán kormány intézkedéseit így csak az alapján ítélhetjük meg, ahogyan a korábban ellenzékben lévő Fidesz viselkedett a szocialista-liberális kormány oktatáspolitikájával. A legmarkánsabb állásfoglalás 2007-es, amikor a Gyurcsány-kormány bevezette a felsőoktatási részhozzájárulásnak (FER) nevezett tandíjat. A Fidesz ekkor követelte az ingyenes felsőoktatást és élére állt a 2008-ban megtartott "szociális népszavazásnak", azt kommunikálva, hogy a tandíj ellehetetleníti a szegény családok gyermekeinek továbbtanulását.
A szociális érzékenységet azonban a kormányváltás után alig egy évvel felülírta az egykulcsos adórendszer miatti elkerülhetetlen megszorítási hullám. A 2011 elején meghirdetett, Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomagból kiderült: három év alatt 88 milliárd forintot fog a kormány kivonni a felsőoktatásból, ami a költségvetési támogatás több mint ötödét jelenti. Ilyen mértékű forráscsökkenés példa nélküli a rendszerváltás óta, az elmúlt húsz évben ugyanis nem volt nagy változás a felsőoktatásra fordított összegekben. Ennek aránya a GDP-hez viszonyítva mindig a jelenlegi 1 százalék körül mozgott, amely nagyjából megfelelt az uniós tagországok átlagos ráfordításának.
Keretszámok: ész nélküli csökkentés
A spórolás érdekében a tavalyi 53 ezerhez képest idén szeptembertől csak 27 ezren tanulhatnak majd ingyen a felsőoktatásban, állami ösztöndíj keretében. 15 ezer 550 diák kaphat úgynevezett részösztöndíjat, vagyis fizetheti a képzési költségeinek 50 százalékát. A támogatott képzésből kiszorulók számára csak az "önköltséges" szakok maradnak, ahol a fiataloknak oktatásuk teljes költségét meg kell téríteniük. A kormány kínosan kerülte a "tandíj" kifejezést, holott másként nehéz értelmezni azt a tényt, hogy a hallgatók többségének évente több százezer, de akár egymillió forintot is kell fizetnie.
A Fidesz rögtön igyekezett ideológiát gyártani a keretszámok fűnyíróelv-szerű visszavágásához. A vidéki városokban folyó, államilag támogatott jogászképzés teljes megszüntetését például az állítólagos túlképzéssel magyarázták.
Szeptembertől csak az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetemen tanulhat ingyen mindössze 100 joghallgató - tavaly erre még 900 diáknak volt lehetősége. Orbán Viktor miniszterelnök a február eleji Fidesz-frakcióülésen kijelentette: teljesen meg kellett volna szüntetni a jogi képzés állami támogatását. Az egyébként jogász végzettségű, a rendszerváltás előtt még ingyen diplomához jutó miniszterelnök azonban nem vette figyelembe a magyar valóságot. A Magyar Rektori Konferencia elemzése szerint ugyanis az állami funkciók ellátása évente több mint 900 új jogászt igényel, a magánszektorral együtt pedig csaknem 1600 új jogvégzett szakemberre van szüksége az országnak. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal frissen kinevezett elnöke, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége is elismerte: több jogi végzettségű bírósági titkár és szakember szükséges ahhoz, hogy a bírák adminisztrációs terheinek csökkentésével gyorsuljon az igazságszolgáltatás működése.
A jogi képzés mellett a közgazdászképzést tarolta le leginkább a kormányzati úthenger. Ősztől mindössze 250 közgazdászhallgató tanulhat tovább ingyenesen, a tavalyi 4900 emberhez képest. Ez különösen érthetetlen annak ismeretében, hogy a felmérések szerint a jogi mellett a gazdasági diplomák a legkelendőbbek a munkaerő-piacon. A januárban lemondott Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár jobb híján úgy érvelt, hogy azért nem szabad államilag támogatni a később a magánszektorban elhelyezkedő közgazdászok képzését, mert az itt szerzett ismereteket adóelkerülésre használják majd. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának februári állásfoglalása szerint ugyanakkor a társadalmi mobilitást akadályozza, és ezzel a társadalom egészére nézve káros, ha a közgazdászképzés hátrányos megkülönböztetésével jelentősen korlátozzák a szegényebb családi hátterű fiatalok hozzáférését ezekhez a szakmákhoz.
A népszerű szakok mellett azokon a területeken is jelentősen csökkentek az államilag támogatott keretszámok, amelyeket a kormányzat látszólag kiemelten kezel. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azzal magyarázta a humán képzési helyek drasztikus visszavágását, hogy a megtakarított forrásokat a műszaki és a természettudományos képzésekre koncentrálják majd, mivel az itt végzettek válhatnak a "gazdaság motorjaivá". Ennek ellenére műszaki területen 9850-ről 8000-re, informatikán 5550-ről 3600-ra és természettudományos képzésben 2100-ról 1000 főre csökkentik szeptembertől az ingyenesen tanulók számát.
Fizetni bolondulásig
A felvételizők számának jelentős visszaesését a kormány úgy próbálta elkerülni, hogy a tandíjas képzések finanszírozására meghirdette a Diákhitel 2-t. A konstrukciót a részösztöndíjas és önköltséges képzésben tanuló hallgatók vehetik majd igénybe, és közvetlenül a felsőoktatási intézményekhez fog befolyni. A Diákhitel 2 állami kamattámogatással vehető igénybe, a hallgatók 2 százalékos fix kamatot fizetnek, a kölcsön összege a tandíj mértékéhez igazodik.
Miközben az állami helyek csökkentésétől 2012-13-ban 48 milliárd forintnyi megtakarítást remél az oktatási kormányzat, a kamattámogatás költségei meghaladhatják az évi 60-80 milliárd forintot. Kétséges továbbá, hogy a magyar jövedelmi viszonyok mellett van-e reális esély a diplomás munkavállalóknak valaha visszafizetniük a kölcsönt. Például egy évente 2 millió forintos tandíjat fizető orvostanhallgató teljes képzési költsége több mint 12 millió forint, ami azt jelenti, hogy pályakezdőként, kamatokkal együtt akár 14 millió forintos tartozással indulhat az életnek.
Az állami ösztöndíjas helyekre bejutó szerencsés keveseknek, akiknek nem kell hitelt felvenniük, úgynevezett hallgatói szerződést kell kötniük az állammal, amelyben vállalják, hogy a képzési idejük kétszeresének megfelelő ideig Magyarországon dolgoznak vagy működtetnek vállalkozást. Ez alól csak a hitéleti képzésben résztvevők mentesülhetnek majd. A diplomás elvándorlás megállításának ezen módja azonban sérti az Unió szabad munkavállalásra vonatkozó irányelvét, emiatt Hoffmann Rózsa február 29.-én az Európai Bizottság oktatási biztosa előtt lesz kénytelen magyarázkodni.
A tandíjak brutális mértéke és a keretszámok csökkentése érzékelhetően sokkolta a társadalmat. Bár a változások leginkább a most érettségiző korosztályt érintik, a hallgatók is felemelték szavukat. A felsőoktatási törvény tavalyi elfogadása előtt több ezer fős diáktüntetést szervező hallgatói önkormányzatok a tiltakozás "hivatalosabb" formáját választva, az európai hallgatói szövetségen (ESU) keresztül az Európai Bizottsághoz fordultak. A gimnazistákból és hallgatókból alakult Hallgatói Hálózat tagjai radikálisabb utat választottak: előbb az ELTE jogi karán, majd egy héttel később a bölcsészkar épületében foglalták el engedély nélkül az egyik előadótermet.
Kevesebben tanulnak tovább a felvételi keretszámok miatt?
Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora: Lehet, hogy csak vágyálom, de az eddig is népszerű jogi, gazdasági szakokon reméljük nem csökken a felvételizők létszáma. A műszaki és természettudományi képzési helyekre, az ösztöndíjas keretszámok viszonylag nagyobb mértéke miatt, talán többen jelentkezhetnek.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja: Mindenképpen hatással lesz a jelentkezők számára a keretszámok csökkentése, miközben nyilván rengeteg diák és család lesz, akik fogukat összeszorítva bevállalják a százezres tandíjat vagy az évtizedekre szóló hitelt is. Hamarosan kiderül, mekkora kárt okozott a kormány a fiataloknak.
Molnár Richárd /
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=524270
