„Kínlódás, mert egyetlen fontosabb számot se tudnak eltalálni évek óta, kínlódás, mert a három éve ígért GDP növekedés időszaka nem akar bekövetkezni.” Vajda Zoltán szerint az elmúlt évek költségvetési tapasztalata alapján kell megítélni a mostani javaslatot. Emlékeztet, hogy 2024-re vonatkozóan is meghallgathattuk, hogy milyen jó évünk lesz, most pedig Nagy Márton fel van háborodva azon, hogy „mi magyarok nem tudjuk, hogy milyen jó nekünk.”
Vajda Zoltán 7 pontban szedte össze, hogy „milyen jó nekünk 2024-ben”:
- az Európai Unióban a magyar gazdaság teljesített a legrosszabbul, az idei harmadik negyedévben
- a GDP 0,7 százalékkal csökkent szintén ebben az időszakban, az azelőtti év azonos időszakához képest
- ismét nő az élelmiszerinfláció, az októberi adat ismét rekordot döntött
- szeptemberre az építőiparban a covid óta nem látott mélységre zuhant a termelés
- nem megy jól a feldolgozóipar 27 százalékát adó autógyártás, szeptemberre 11,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest
- a magyar ipar teljesítménye 5,4 százalékkal csökkent szeptemberre, az előző évhez képest
- egy-másfél éves mélypontra zuhant az üzleti és a fogyasztói bizalmi index
Vajda Zoltán szerint kínlódás amit a kormány produkál, fantasztikus ígéreteket tesznek, majd szembejön a valóság. „A költségvetési javaslat egy sok számmal teleírt, sok száz oldalas papírkupac, ami több kérdést vet fel, mint amit megválaszol.”
A kormány az amerikai választáshoz kötötte az idei költségvetést, ám mégis napokkal a választás eredménye előtt Varga Mihály már benyújtotta a Költségvetési Tanácsnak a javaslatot. Ez felveti a kérdést, hogy vajon időutazó-e Varga Mihály? Az is érdekesség, hogy a „békeköltségvetésben” Trump győzelme miatt (amit akkor még nem is lehetett tudni) kevesebbet szán a magyar kormány honvédelemre. Varga Mihály jelezte, hogy ezután a kormány visszatér majd a tavasszal vagy nyáron beadott költségvetéshez. Vajda Zoltán szerint idén csakis amiatt tért el a kormány ettől a gyakorlattól, hogy ne a választások időszakában kelljen a rossz adatokról beszámolnia. A Költségvetési Bizottság elnöke továbbra sem érti, miért ragaszkodik a kormány az idejekorán benyújtott költségvetéshez, hiszen azon utána rengeteg módosítást kell végrehajtani.
A Költségvetési Tanács is előre jelezte 2024-ben, hogy a kormány számai túl optimisták, és teljesen szétcsúszik majd a költségvetés. Az államadósság mértékében például majdnem 10 százalékos növekedés van a kormány által tervezetthez képest. A Költségvetési Tanács a 2025-ös javaslatot is véleményezte már, aszerint a tervezett gazdasági növekedés túlzó, nagy kockázat, hogy a kormány nem jut majd annyi bevételhez, mint amennyivel tervez, hiszen továbbra sem érkeznek majd az uniós források. Vajda Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy a Fidesz tudatosan nem tesz semmit az uniós pénzek hazahozataláért, ami egyre égetőbben hiányzik a magyar településeknek és a vállalkozóknak.
Vajda Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány GDP arányosan 2025-ben is kevesebbet akar költeni nyugdíjasokra, oktatásra és egészségügyre, mint eddig tette. A jóléti kiadások összességében nagyot csökkentek, míg 2010-ben 30,7 százaléka ment erre a célra, addig ez jövőre 24,6 százalék lesz. 2,7 százalékkal kevesebb jut a nyugdíjkiadásokra, mert csak az inflációt követik a nyugdíjak, nem pedig a béreket. A családi pótlékra szánt összeg megfeleződött 2010 óta, pedig a magyar családoknak minden segítségre nagy szüksége lenne, hiszen még mindig egekben az infláció és egyre nagyobb a szegénység. A kormány 14 év után jött rá, hogy lakhatási válság van, de most is csak gazdasági szempontból, nem pedig szociális alapon foglalkoznak a kérdéssel. A kormány lényegesen kevesebbet költ oktatásra és egészségügyre is, mint a 2010 előtti kormányok. Nemzetközi összehasonlításban is rosszul teljesít Magyarország ezekben.
Ami viszont növekedett, az az államadósság miatti kamatokkal kapcsolatos kiadások. A Fidesznek köszönhetően minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig napi 1000 forintjába kerül az államadósság kamatainak törlesztése. Ez csak a kormány hiteleinek törlesztésére megy el, az államadósság ettől nem csökken. „Rémisztő látni, hogy egészségügyre se költenek annyit, mint az adósságok kamataira.” Pedig az egészségügy is komoly bajban van: az egy lakosra jutó egészségügyi költés a hatodik legkevesebb nálunk egész Európában; több ezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből; hiába fizetünk magas TB költséget, mégis saját zsebből kell fizetni számos vizsgálatot; október elsejétől Budapesten összesen három gyerekorvosi ügyelet van; 210.000 magyar gyereknek és közel másfél millió magyar felnőttnek sincs háziorvosa.
„A kormány a jövő évi költségvetés összeállításakor is csak kínlódni tudott, vért izzadva próbálta összeegyeztetni a növekedési várakozást, a 2026-os választás előtti kiköltekezést és a kiábrándító gazdasági realitást” – összegzett Vajda Zoltán, aki szerint a kormány számaiban már nem hisznek az elemzők, a Költségvetési Tanács, a befektetők, de már az emberek sem.
