Az MSZP azt javasolta: induljon tesztelés az idősotthonokban, a munkahelyeken és azoknál, akik kapcsolatba kerülnek emberekkel, például többek között a munkaügyi kirendeltségeknél is.
„Mi nem így értelmeztük a tömeges tesztelést” - mondta arra, hogy a kormány e héten megkezdte 18.000 ember kutatási célú, reprezentatív tesztelését - de „annak is örülünk, hogy legalább a 18 ezer főnél ezt elvégzik”.
A párt egyik legelső követelése a teljeskörű, hiteles és nyílt kommunikáció volt.
„Ebben nagyon nagy tartozása van és mulasztása a kormányzatnak” – mondta -, hiszen hétfőn sokan álltak sorban a szakrendelők előtt úgy, hogy nem is tudtak róla, hogy csak negatív teszteredménnyel lehet bizonyos ellátásokat igénybe venni, hogy ki fizeti a teszteket, és hol lehet őket elvégezni.
„Sokkal-sokkal hatékonyabban kellene ezt végezni és nem olyan helyzetbe hozni az embereket, hogy nem tudnak ellátáshoz jutni” – mondta.
Azt mondta: az MSZP támogatja a Magyar Orvosi Kamara javaslatát az egészségügyi dolgozók béremelésének mértékére és ütemezésére, és fenntartja javaslatát a szociális dolgozók béremelésére és egyszeri 500.000 forintos juttatására is.
„Megdöbbentőnek” nevezte Szijjártó Péter hétfői közlését, hogy még a 200-at sem éri el azon cégeknek a száma, amelyek igénybe tudták venni a kormány munkahelyvédő intézkedéseit, hiszen ez így csak pár ezer embert érint, miközben több mint 1 millió foglalkoztatottnak ígértek munkahelyvédelmet.
Megemlítette: míg a környező országokban és Nyugat-Európában 70-80, vagy akár 90 %-át átvállalják a kormányok a munkabéreknek és járulékainak, Magyarországon ez csak 35%.
„Szörnyűnek” nevezte, hogy a Fidesz szerint „ha munka van, akkor minden van”, mert ennek a fordítottja is igaz: ha nincs munka, akkor nincs semmi. Ezért javasolja az MSZP, a most az emberek védelmében indított petíciójában is (https://mszp.hu/emberekvedelmeben) az álláskeresési időszak 9 hónapra hosszabbítását és a járadék minimum nettó 100.000 forintra emelését.
A járadék és az ellátás hossza jelenleg ugyanis függ a korábbi biztosítotti jogviszonytól: kevesebb is lehet, mint 3 hónap, az összege pedig 50-60 ezer forint lehet, „abból pedig nem lehet megélni”.
A pártelnök azt mondta: nem látni, hogy „három hónapon belül, úgymond, visszapattan a gazdaság” a korábbi szintre, tehát nagyon sokan ellátás nélkül maradhatnak.
„Pénzt kell juttatni az embereknek egyrészt, hogy a családjukat el tudják tartani, a megélhetésüket biztosítsák, de azért is, hogy a gazdaság újra be tudjon indulni. Hiszen ha drasztikusan visszaesik a kereslet, akkor nem vásárolnak az emberek, akkor megint az is csak munkahelyek megszűnéséhez vezet” – emelte ki.
A családi pótlék, a GYES és a GYET és az anyasági támogatás megduplázását pedig azért javasolja az MSZP, mert a családi adókedvezmény nem segíthet a családokon, ha nincs munka: akkor nincs jövedelem, és akkor adókedvezmény sincsen. A családi pótlék pedig tíz éve nem emelkedett – mutatott rá.
A nyugdíjaknál a pártelnök „teljesen egyértelműnek” nevezte, hogy szükséges az emelés, hiszen az alapvető élelmiszerek áremelkedése már két számjegyű, az idei 2,8% nyugdíjemelés pedig már „elolvadt”.
Az MSZP az áremelkedés és az átlag bérnövekedés figyelembe vételével 6,5%-os nyugdíjemelést követel már idén, mert a kormány által jövő februárra ígért 53. heti nyugdíj a mostani helyzetben nem segít.
A pártelnök nagyon fontosnak nevezte a 100 ezer forint alatti nyugdíjak felzárkóztatásának megkezdését, az ősszel esedékes nyugdíjkiegészítés mielőbbi kifizetését, illetve hogy az átlagnyugdíj alatti ellátást kapó nyugdíjasok kapjanak most egy egyszeri 20 ezer forintos segítséget.
