A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a magyarok nyugdíja az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozás óta, vásárlóerő-paritáson számolva, az EU-s átlag 52 százalékáról 45 százalékra esett vissza. A Magyarországot övező országok, így Csehország, Románia, Lengyelország már lehagyta hazánkat, Szlovákiával pedig egy szinten vagyunk. Jól mutatja a magyar nyugdíjak alakulását, hogy 2004-ben a román nyugdíjak a magyarországi felét sem érték el, ma pedig már 37 százalékkal magasabbak a mienkénél.
Szabó Sándor rávilágított arra, hogy az állam 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csupán 8 százalék volt. A szociális védelmi kiadásokon is látszik az állam hozzáállása, 2004-ben a GDP 20 százaléka volt, ma alig haladja meg a16 százalékot.
A KSH adatai is sokatmondóak, egyértelműen mutatják, miként csökkent a nyugdíjak átlaga a nettó átlagkereset százalékában. A mutató 2008-ban volt a legmagasabb, majdnem 70 százalék, ma 55 százalék alatt van. A nyugdíjasok helyzete tehát az aktív népesség átlagkeresetéhez képest is romlott. Az összes ellátást tekintve a nyugdíjasok felének 190 ezer forintnál is kevesebb az ellátása, több, mint félmillió nyugdíjas pedig a létminimumhoz szükségesnél is kevesebb nyugdíjat kap. Mindezek alapján az MSZP képviselője szerint nem kérdés, hogy a relatív elszegényedés tömegesen érinti az időseket, ami egyre nagyobb méreteket öltött az elmúlt 14 évben.
Szabó Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével a kormány a végletekig kiélezte a különbségeket a nyugdíjasok között, többszörösére nőtt az alacsony és a magas nyugdíjak közötti különbség. Tavaly januárban hetvenszeres volt a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíj között.
Szabó Sándor konkrét javaslatként fogalmazta meg, hogy az MSZP az adott évi nettó minimálbér 70 százalékában állapítaná meg a teljes jogú öregségi nyugdíjminimumot. A korábban megállapított, ennél alacsonyabb nyugdíjakat pedig differenciált egyszeri nyugdíjemeléssel kipótolná erre az összegre. Az indokolatlan különbséget csökkentenék azzal, hogy minden nyugdíjas számára azonos összegű, az átlagnyugdíjnak megfelelő „13. havi nyugdíjat” adnának. Módosítanák a nyugdíjba vonulási feltételeket is. A módosított nyugdíjrendszer pedig rugalmas lenne, korhatár alatt is lehetővé tenné az MSZP a nyugdíjba vonulást mindenki számára.
A szocialista képviselő kiemelte, azért is dolgozik a pártjával, hogy Európa is szociálisabb legyen. Ennek érdekében azt szeretnék, hogy a munkavállalók jogait kötelező erejű szabályok biztosítsák, hasonlóan a minimálbérekhez és a minimálnyugdíjhoz. Kiemelte, olyan egészségügyi, oktatási és szociális minimum feltételeknek kell érvényesülniük, amelyek esélyt adnak minden európai polgárnak
Szabó Sándor az általa kifejtettekre tekintettel a következő kérdéseket intézte Varga Mihály pénzügyminiszterhez:
- Tesznek-e bármit a szegénységben élő nyugdíjasok támogatása érdekében?
- Támogatják-e egy európai minimálnyugdíj bevezetését?
- Miért nem segítik az alacsony nyugdíjak felzárkóztatását?
