A szocialista politikus szerint a migrációs kvóták ügyében népszavazás nem adott felhatalmazást semmire, miközben gyakorlatilag 16-17 milliárd forint közpénz ment el rá.
Mint mondta, saját javaslatuk a menekültkérdés intelligens, európai kezelése, erről azonban az elképesztő mélységű kampány miatt eddig nem lehetett beszélni. "Nehéz is lesz visszatuszkolni a szellemet a palackba" - fogalmazott.
Molnár Gyula azt is közölte, hogy nem lát lehetőséget semmilyen elfogadható alaptörvény-módosítási javaslatra, így a vitában a szocialista képviselők nem vesznek részt.
Megismételte ugyanakkor, hogy a kötelező betelepítési kvótát nem támogatja a párt.
Az MSZP elnöke a DK parlamenti bojkottjáról is beszélt.
„A DK eleve nem rendelkezik frakcióval, ugyanakkor az MSZP nem teheti meg, hogy frakcióként teljes bojkottot hirdet. Ezzel együtt komoly változásokat szorgalmaz: kevesebb részvétel a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett vitákban, és több interpellációra, napirend előtti felszólalásra van szükség” - jelezte.
Molnár Gyula nem titkolta, hogy a működés menetéről a parlamenti frakció tagjaival folytatnak vitát.
„Szerintem a parlament nyilvánossága megszűnt, a napirend előttieken kívül szinte nincs érdemi információ, ennek megfelelően újra kell gondolni a szereplést, le kell menni a településekre az emberek közé” - hangsúlyozta a pártelnök.
Arról is beszélt, hogy a parlamenti vitákban való részvételnél az oktatási, egészségügyi, szegénységgel összefüggő, illetve a nyugdíjról szóló kérdéseket tartják prioritásnak, a párt pedig kérlelhetetlen ellenfele lesz a Fidesz-kormánynak.
Az MSZP elnöke szót ejtett a baloldali összefogás lehetőségéről is. Úgy vélte: ennek lennie kell, mert a választójogi törvény is rákényszeríti erre a pártokat. Az MSZP mindenesetre nyitott. Abban gondolkodnak, hogy 106 egyéni jelöltet indítanak, és közös listát állítanak.
Ami pedig az MSZP helyzetét illeti: Molnár Gyula szavai szerint a párt belső erős emberek is tudják, mennyire kritikus a helyzet. Ehhez képest stagnál, sőt, enyhén nő a támogatottságuk, a tagság pedig nem csökken. Összességében nehéz, de kezelhető anyagi helyzetben vannak.
Az MSZP elnöke szerint 2018-ig nem termelődik ki egy Fideszt leváltó erő, s az bizonyos: a szocialisták nélkül nem lehet váltópártot összerakni. Az első komoly próba jövő tavasszal lesz, a baloldali köztársaságielnök-jelölt állításával. Nyárig pedig meg kellene lennie a baloldali miniszterelnök-jelöltnek is.
"Politikai bosszú a Népszabadság megszüntetése"
„Azt gondolom, hogy ez egy politikai forgatókönyv, ami arról szólt, hogy október 2-a után – amikor itt a csatazaj más irányokat vesz – erről a karácsonyfáról ledobják azt a fáradt díszt, ami már nem kell” - véli az MSZP elnöke.
„Hiszen az tudható, hogy ez egy nagyon sokelemű rendszer: a céghálózatban nagyon sok megyei lap van, és ebből a Népszabadság volt a legveszteségesebb. Tehát lehetett gazdasági érdekre hivatkozni, de valójában azt gondolom, hogy emögött kőkemény politika áll” - fogalmazott Molnár Gyula.
„A Népszabadság az elmúlt hetekben nagyon bátran és keményen beleállt abba, ami Rogán Antal és Matolcsy körül történt. Tehát ez szerintem egy politikai bosszú” - jelentette ki a pártelnök.
„Lehet, hogy az 50-es években be lehetett tiltani egy újságot, de 2016-ban, az internet korában nem lehet ilyet tenni. A print alapú újságok világa így is, úgy is lejárt, számtalan olcsóbbnál olcsóbb médiafelület van arra, hogy eljuttassák a gondolatukat az emberekhez. Tehát ez szerintem vissza fog ütni” - mondta a politikus.
Hozzátette: most azt várják, hogy kiderüljön, mi a tulajdonosi szerkezet valójában. Vannak ugyanis olyan hírek, amelyek szerint már más, mint amit eddig gondoltak.
„Látom azt a támadást, ami szerint mi tehetünk az egészről. Azt azért meglehetősen viccesnek gondolom, hogy ha mi eladtuk a lakásunkat pár évvel ezelőtt, majd a következő lakó nyitva hagyja a kádcsapot, és elázik az egész ház, akkor mi vagyunk a hibásak, mert miért engedtük be azt a lakót, aki nyitva hagyta a csapot” - fogalmazott Molnár Gyula.
„Azt azért mindenkinek tudnia kell, hogy a menedzsment az akkori dolgozókkal és a tulajdonosokkal együttműködve kiürítette a Népszabadság Zrt-t. Tehát már előre kivitték azokat a jogokat. Amikor mi kiszálltunk a saját magunk huszinegynéhány százalékával, akkor tulajdonképpen már félig-meddig egy üres cégből szálltunk ki” - közölte az MSZP elnöke.
„Bátran és biztosan mondhatom, hogy ma egy politikai párt, ami normálisan és legálisan működik a pénzével, képtelen egy ilyen print alapú médiát fenntartani, finanszírozni azt, ami akörül van”- jelentette ki a politikus.
Hozzátette: „Egyébként is annak örülnék, ha nem pártlapok lennének, hanem független lapok, amelyeknek adott esetben van egy irányultsága. A világ nem erre felé megy, jól láthatóan párt- és kormánylapok vannak, de azt is látjuk, hogy ezeket meg nem olvassák az emberek” - mondta.
Elmondta, hogy jelenleg azon gondolkodnak, hogy hogyan tudnak olyan felületet kínálni a saját maguk lehetőségein belül azoknak az újságíróknak, akiknek szabad kapacitásaik lesznek és azoknak, akik elmondták, hogy hihetetlenül jó anyagaik vannak még a fiókban.
„Ma nagyon reálisan azt mondom, hogy nem vagyunk abban az anyagi helyzetben, hogy újat indítsunk, vagy a meglévőnek a hatékonyságát, eljuttatását erősítsük."
"Csak jelzem, hogy ma a Népszava két többletoldallal jelent meg. Ha az lesz a vége, hogy nekünk kell felajánlani felületet, akkor csak egy felé tudunk gondolkozni”
- mondta Molnár Gyula.
„De azért én még bízom abban, hogy a piac ezt a helyzetet megpróbálja kezelni. Horn Gyula megmentette a Magyar Nemzetet akkor, amikor a Magyar Nemzet egyébként bedőlhetett volna. Most viszont ez eszébe sem jut senkinek, sőt, vannak, akik örülnek és tapsikolnak, hogy egy hatvan éves lap bedől és megszűnik” - fogalmazott az MSZP elnöke.
A beszélgetés ide kattintva meghallgatható.
