A Balatonnal kapcsolatban a történelem során számos csata zajlott, a kormány most pedig a magyar építészetről szóló törvény leple alatt „egy ellentámadást indított a Balatonnal szemben” – fogalmazott Molnár Zsolt. Hozzátette, nem csak a Balatonnal szemben, hanem az Alkotmánybíróság döntésével, a civil társadalommal és az ellenzéki pártok ésszerű javaslataival szemben is, az egész nemzet érdekeivel szembe megy a törvényjavaslat.
A törvénytervezetet az „egy lépést előre, kettőt hátra” kifejezéssel lehet a legjobban szemléltetni az MSZP pártigazgatója szerint, ugyanis vannak benne támogatható kérdések, de a törvény a magyar nemzet kincsét „egy lakópark úszómedencéjévé változtatja, luxuscikké változtatja”, annak ellenére, hogy a kormány képviselői hangzatos nyilatkozatokat tesznek arról, hogy a Balaton mindenkié és biztosítani kell mindenki számára az abba való bejutást.
A kormány az Alkotmánybíróság döntése ellen is támadást indított, hiszen az megsemmisített korábban egy olyan rendelkezést, mely sárba tiporta a magyarok lehetőségét a Balaton megközelítésére. A jelenlegi törvény ezért erővel próbálja rendezni azon kérdéseket, melyeket korábban nem sikerült.
A kérdés valójában nem építészeti, hanem a kormányzati hozzáállást tükrözi, hogy mit gondolnak a magyarok üdüléséről, pihenéséről és a Balaton hozzáférhetőségéről.
Molnár Zsolt szerint a törvényjavaslat tartalmaz pár támogatandó kijelentést is, ilyen, hogy megtiltja a vízparti állami területek értékesítését, ez pozitív, hiszen elveszi a további privatizáció lehetőségét. Jó döntés továbbá az is, hogy az állami és önkormányzati területeket a vízparton csak állam vagy önkormányzatok szerezhetnek meg, így a közstrandok sem kerülhetnek magán kézbe. Ezen kérdések szabályozhatóságát továbbá kormányrendeleti szintre emelik, az eddigi miniszteri rendeleti helyett. Mindezek azonban csupán árnyalják a kérdést, nem oldják azt meg. „Ez volt az egy lépés előre, de legalább kettőt, ha nem hármat léptünk hátra” – szögezte le az MSZP országgyűlési képviselője.
Molnár Zsolt kiemelte, a védett övezetekben már nem csak felújítás és állagmegóvás céljából lehet építkezni, hanem bővítésre, az épületek szintszámának növelésére is lehetőséget ad a törvény. A szocialista pártigazgató szerint ez elfogadhatatlan, a korábban meghozott döntéshez képest ez visszalépés.
A legfájóbb pont azonban a part menti, 30 méteres parti sétány kérdése, hiszen ez a terület a hétharmadára csökkenne, az eddigi 30 méterről, 20 méterre redukálódna, ez pedig jelentős különbség. Emellett a kormány 15-20 százalékra növelné azon területek beépíthetőségét is, melyek korábban egyáltalán nem voltak beépíthetők. Jelen esetben ugyan nem lakóparkokra kell gondolni, de kikötők és kempingek esetében könnyen kijátszhatók ezek a szabályok. A zöld területek beépíthetősége is lehetővé válhat a törvénnyel, ez azonban szintén rugalmasan értelmezhető, hiszen a horgászati cél alatt könnyen érthetnek bizonyos vállalkozók csónakkikötő építést is.
„Összefoglalva, ez a javaslat, ez nem a magyar emberek érdekét szolgálja, nem a nemzet egyik legfontosabb szimbólumának védelmét, nem azt a célt szolgálja, hogy sokak jussanak el a Balatonhoz, hanem a kevesek érdekét szolgálja. Ezért egy korrekt megoldás van: vissza kell vonni ezt a javaslatot” – zárta felszólalását Molnár Zsolt pártigazgató, aki szerint újra kell kezdeni az egyeztetéseket és csak azt a néhány értékelhető pontot kell megtartani a törvényjavaslatban, amelyek valóban az üdülni vágyók érdekeit szolgálják.
