A történelem egyik legkomolyabb háborúját az egyik legigazságtalanabb békediktátuma követte, kezdte beszédét az MSZP pártigazgatója. 104 évvel ezelőtt, ezen a napon a Szent-Istváni Magyarország kétharmadát elcsatolták, a lakosság több mint fele vált határon túlivá, a vasúthálózat, a természeti kincsek és az ipar jelentős része pedig odaveszett. Mindez máig rettentő fájó sebet jelent a magyarok számára.
A 104 éve megkötött békediktátumra adott válasz a két világháború között helytelen volt, a nacionalizmus, a sovinizmus és a revizionizmus semmit nem eredményezett, a Horthy-korszak pedig belevitte hazánkat a második világháborúba, amely katasztrófával járt, mondta Molnár Zsolt. Hozzátette, minderre egyetlen választ lehet adni. Ez pedig egy olyan erős Európa, ahol nincsenek belső határok, ahol autópályán akár Marosvásárhelyről néhány óra alatt el lehet jutni a Balatonhoz.
A Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke elmondta, reményei szerint a Kárpát-medence jelentős részén hamarosan közös fizetőeszköz lesz. Az erős Európa ugyanis biztosítja az autonómiát és a kisebbségi jogokat, ezek pedig segíthetnek enyhíteni a magyar nemzet traumáját.
Évente nem elég egyszer megemlékezni a nemzeti összetartozásról, ennek a mindennapokat is meg kell határoznia, legalább annyira, hogy tekintettel vagyunk egymásra, oly módon is, hogy nem mindig a legrosszabbat feltételezzük a másikról, fejtette ki véleményét a szocialista politikus.
„A Horthy-korszak 2.0-jának megvalósítása újabb történelmi tragédiát okozhat, megosztja a nemzetet és elszigeteli Magyarországot” – emelte ki Molnár Zsolt. Szerinte a helyes út a szociáldemokrata-patrióta út, mely felelős minden magyar sorsáért, a Kárpát-medencéért és azokért a honfitársainkért is, akik még messzebb kerültek a világban. Mindezt azonban nem mások kirekesztésével, nem nacionalista megoldásokkal, hanem közös erőfeszítéssel, az empátia jegyében lehet elérni.