A találkozón dr. Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője mondott helyzetértékelő beszédet. Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a világ, globális változások indultak meg, amelyek során az 1990-ben létrejött egypólusú stabil világrend felbomlásának lehettünk szemtanúi. „Az USA globális katonai elsőbbségét nem veszítette el, a gazdasági és technológiai vezető szerepen azonban már Kínával osztozik” – mondta dr. Tóth Bertalan. A többpólusúvá váló világban a legnagyobb küzdelem a befolyási övezetekért és az erőforrásokért zajlik, ezért a létrejövő új multipoláris világrend a nemzetközi politikai folyamatok elnehezedésével, a gazdasági és katonai szembenállások fokozódásával jár. Ennek része a most zajló orosz-ukrán háború is, amely egy egységgé kovácsolta a nyugati demokráciákat. „A nyugat most egyértelműen beleállt a rend helyreállításába, és ebben nem vallhat kudarcot, nem bizonyulhat gyengének. Egy súlyosan igazságtalan béke fenntartaná a háborúhoz vezető instabilitást. Éppen ezért fenntartható és igazságos békére van szükség” – érvelt dr. Tóth Bertalan.
Megdőlt az az elmélet, amely szerint Európa és Oroszország gazdasági egymásra utaltsága a közös jövőt és a biztonságot szolgálja. Oroszország már nem használhatja az energiát „fegyverként” az EU-val szemben, hiszen Európa sikerrel tudta csökkenteni az orosz földgázzal szembeni kitettségét, az orosz gázszállítás aránya 50%-ról 8%-ra csökkent.
„A magyar kormány az egyedüli uniós kormány, amely az ukrajnai orosz invázió után továbbra is fenntartotta szívélyesnek mondható kapcsolatát Moszkvával” – mondta dr. Tóth Bertalan. Az orbáni propaganda az ukránok és az USA felelősségéről beszél, és összességében a Kreml által sulykolt értelmezéseket teszi magáévá. De mindez Orbán politikája. „És bár most nem attól hangos az európai közbeszéd, de igenis van egy másik Magyarország is, és az mi vagyunk” – közölte az MSZP frakcióvezetője.
Európának újra kell értékelnie a szerepét a világban. A formálódó új világrend hatalmi központjainak egyikévé kell formálnunk a megerősödő és egységesülő Európát. „Mi, szociáldemokraták békét és biztonságot akarunk!” – érvelt dr. Tóth Bertalan. Ehhez összetartóbb Európára van szükség, és meg kell valósítani a szociális Európát. Szociáldemokrata alapértékeink és geopolitikai érdekünk is a szegénység, a kiszolgáltatottság ellenni küzdelem, valamint a tisztességes bérek és a javuló munkakörülményekért való kiállás. Nem szabad hagynunk, hogy a társadalmaink ennyire szétszakadjanak, hogy állampolgáraink kiszolgáltatott helyzetben éljenek, mert ez a populista politika melegágya, amely veszélyes lehet a megvalósítandó egységes Európára. Az Ukrajna elleni agresszió rámutatott, hogy Kelet- és Közép-Európának a biztonságpolitikai érdekeit komolyan kell venni. Az MSZP érdekelt és elkötelezett az EU további bővítésében. Célunk: „Egy békésebb, igazságosabb és biztonságosabb jövőt ígérő világ kialakítása” – összegzett dr. Tóth Bertalan.
Az MSZP politikusai több meghatározó európai politikussal is tárgyaltak, egyeztettek a nap folyamán. Kétoldalú megbeszélést folytattak többek között Nicolas Schmittel, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosával. Az MSZP delegáció felhívta a biztos figyelmét arra, hogy lehetetlen állapotok uralkodnak a magyarországi oktatási szférában, és a szociális párbeszéd hiányában a kormány brutálisan rákényszeríti a pedagógusokra a státustörvényt. Szó esett a felfüggesztett uniós forrásokról, illetve a szociális jogok leépítéséről is. Nicolas Schmit uniós biztos tájékoztatta a delegációt arról, hogy júniusban a szociális gazdaság fejlesztését célzó kezdeményezést mutat be, amit az MSZP delegáció örömmel fogadott, mivel ennek nagy jelentősége lehet egy valódi fejlesztéspolitika kidolgozásában a magyar vidék számára. A biztos hangsúlyozta az Európai Bizottság eltökéltségét a tekintetben, hogy mindent meg fognak tenni a jogállam és a demokrácia helyreállítása érdekében Magyarországon.
Nicolas Schmit biztossal Dr. Gurmai Zita és Andor László külön megbeszélést is folytatott, ahol szó esett többek között a nemek közötti fizetési szakadék felszámolásáról, hiszen minden szinten be kell vezetnünk a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését ahhoz, hogy igazi változást érjünk el. Az MSZP politikusai több fontos ügyben is kérdezték Schmit biztost, aki mérföldkőnek nevezte a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet, de kifejtette, hogy sok akadály van még a nők és férfiak közötti egyenlőség eléréséhez vezető úton, amelyeket mind fel kell majd számolnunk.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosa elmondta, hogy nagyon szeretnék Magyarország számára felszabaditani a felfüggesztett uniós forrásokat, viszont ennek szigorú feltételei vannak, melyekhez ragaszkodnak. Ezek közül az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzések átláthatóvá tétele, az akadémiai szabadság kiemelt jelentőséggel bírnak. Amíg a magyar gyakorlat ezeknek a legalapvetőbb feltételeknek sem felel meg, nem tudják elindítani a kifizetéseket. Arról is tájékoztatást adott, hogy a pedagógusbéremelésre is szeretnének támogatást adni, viszont cserébe elvárják a pedagógusok munkafeltételeinek javítását is. A státustörvény viszont úgy tűnik, hogy éppen az ellenkező irányba tett lépés. Ennek ismeretében jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy valójában a magyar kormány is szeretné-e, hogy ez európai források segíthessék hazánkat.
