A munkaértekezleten legalább 30-an vettek részt és hallgatták meg a klímacsúccsal kapcsolatos tájékoztatókat és folytattak vitát a hazai feladatokról.
Miután a résztvevők létszáma messze elmaradt a meghívottakétól talán nem felesleges a tájékoztató. Különösen a civil szervezetek tüntettek távolmaradásukkal – legalábbis én egyetlen képviselőjüket sem ismertem fel.
5 előadó tartott előadást:
Faragó Tibor egyetemi tanár, volt klímatárgyaló azt mutatta be milyen előzményei voltak a Párizsi klímacsúcsnak.
Míg a 96-os Kiotói csúcs konkrét elvárásokat fogalmazott meg mindenekelőtt a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében, amelyeket a résztvevők többnyire nem tartottak be.
USA, Kina, Oroszország alá sem írta a megállapodást és a fejlődő országok a fejlettektől várták el a feladatok teljesítését.
Ezzel szemben Párizsban 150 ország képviseltette magát állam- és kormányfői szinten.
A fejlődők is tudomásul vették, hogy nem vonhatják ki magukat a klímavédelemből.
Persze 100 milliárd USD/év támogatást kértek ehhez, amit a résztvevők 2020-tól meg is szavaztak.
Mindenki elfogadta a megállapodást, ami azonban csak egy célkitűzés és annak vállalását is csak 1 éven belül kell aláírni.
Tehát a célkitűzések teljesítése a tagállamok vállalásán és annak végrehajtásán múlik.
Tüttő Kata az EU Régiók Bizottsága küldötteként vett részt a csúcson és mindenekelőtt a Polgármesterek Szövetségéről beszélt, amely már 220 millió polgárt képvisel és a polgár-mesterek városaik nevében többet is vállalhatnak, mint ami a célkitűzések teljesítéséhez kell.
Bart István az Energia Klub társelnöke energiahatékonysági feladatinkról és a megújuló energiaforrások használatának növeléséről beszélt megjegyezve, hogy az energiahatékonyság területén az egész EU lemaradásban van 20/20-as célkitűzésének teljesítésétől.
A megújuló energiaforrások használatának növeléséről a Magyar Kormány inkább csak beszél, mint cselekszik.
Józsa István mint országgyűlési képviselő a parlamenti delegáció tagjaként vett részt a klímacsúcson nagyon jó benyomásokat szerezve főként a klímademokrácia érvényesülése tekintetében. Viszont nehezményezte, hogy a Magyar Kormány nem támogatja a lakosság energetikai korszerűsítést szolgáló beruházásait – holott eu-s forrásokat is fel lehetett volna használni erre a célra.
Szanyi Tibor EP képviselő, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja ugyan volt Párizsban, de részt vett az EP delegáció munkájának előkészítésében és ez alapján részletesen értékelte a klímacsúcs eredményeit kiemelve, hogy a célkitűzések teljesítése meghatározóan a pénzügyi feltételektől fog függni.
Az előadásokat követően a résztvevők is hozzászólhattak a témához, kérdéseket tehettek fel az előadóknak és saját véleményüket is megfogalmazhatták.
Érdekes módon, hogy sem az előadók, sem a hozzászólók nem vitatták a meghatározó környezetvédelmi civil szervezetek „Hazai feladataink Párizs után” állásfoglalását.
Azt lehet mondani, hogy a munkaértekezlet résztvevői még nagyobb ütemet várnak a hazai klímavédelemben.
A civil szervezetek és az ellenzéki pártok fontos feladata a klímacsúcs megállapodásainak aláírását figyelemmel kísérni a Magyar Kormány részéről.
Bódás Sándor 2016.01.17.
